Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

HELYTÖRTÉNETIRÁSUNK FELADATAI - VARGHA KÁROLY: A honismereti mozgalom Baranya megyében

Külön ki kell emelnünk, hogy kezdettől szorgalmazzuk szakköreinkben a munkásnéprajz (pl. bányászhagyományok) tárgyi és szellemi termékeinek gyűjtését. Ennek eredménye az is, hogy a Mecseki Szénbányászati Tröszt is megtette végre a szükséges lépéseket az ilyen értékek rendszeresebb gyűjtésére, egy bányászmuzeum létesítésére. 3. / A munkásmozgalmi hagyományok kutatását valamennyi szakkörünk feladatának tekinti. Ilyen vonatkozásban első teendőjük a megjelent kiadványok megismerése, kiegészítése, (Hősökről szólnak. . . a magyar tanácsköztársaság 40. évfordulója tiszteletére készült kiadvány és a "Munkásmozgalmunk jelesei") valamint uj adatok gyűjtése. Az I. Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójára a sásdi járási honismereti szakkör (a járás szakköreivel együttműködve) igen sok fontos uj adatot hozott felszinre. Az uj eredményeket a Pécsi Állami Levéltár" Baranyai Helytörténetirás" c. kötete (1969. ) adta közre. 4. / A műemlékvédelem sem elhanyagolt területe a honismereti szakkörök tevékenységében, jóllehet a munkában első helyen nem a védelem, hanem inkább az ismeretszerzés, a tudatosítás, a népszerűsítés áll. (A védelemhez hiányzik a hivatali hatalom. ) A megyei Műemlék Bizottsággal is jó a kapcsolatunk, annak vezetője, Dr. Görcs László gimnáziumi igazgató, szines diavetítésével kisért előadása ma is emlékezetes szakkörvezeteinknek. A müemlékismeret szándékával állította Össze a megyei szakreferens a baranyai kastélyok és udvarházak jegyzékét, s ennek nyomán jelenik megLombosi Je nő újságíró tollából havonta egyegy ilyen közlés a Dunántúli Naplóban. (1969-től. ) Az újságírót személyes élményein kivül a* megyei honismereti felelős és az érdekelt hely szakköre segítik munkájában. Ezeknek a közléseknek jelentős szerep jut értékeink tudatosításában. 5. / A természet- és tájvédelem terén is aktivak honismereti szakköreink, mert nemcsak <- mult megismerését szorgalmazzuk náluk, hanem a legerősebb bekapcsolódást a jelen és a jövő akakitásában. Természeti és táji értékeink föltárása, megóvása és népszerüsitése minden szakkör célkitűzései közt szerepel. Ilyen vonatkozásban segítséget kapunk szakembereinktől is. (L. : Baranyai Művelődés Dr. Horváth Olivér és Dr. Vörös László Zsigmond cikkeit!) A baranyai védett fák, parkok, arborétumok ismeretesek szakköreinkben. 6. / Az országjárás és a turizmus - mint könnyebb honismereti foglalkozások - ugyancsak helyet kaptak szakköreink feladatai között. A szakkörvezetők rendes évi továbbképzési alkalmai közül az egyik évek óta megyénk, valamelyik tájegységének (Hegyhát, Zselic, Ormánság, stb. ) megismerésére szolgál. Az előirt továbbképzési anyagon kivül mást is tanulunk ilyenkor, mégpedig az ut folyamán: a tájat jobban ismerő (előre fölkészült!) szakkörvezetők váltják egymást és nyújtják a tájékoztatást a vidékről, a megyei honismereti felelős pedig kiegészít. Az ismertetés komplex, mert a táj és a települések minden értékének bemutatását célozza. Az ismertetés nemcsak azt mondja meg, hogy hol, merre járunk, hanem azt is, hogy mikor, kik jártak már nevesebb egyének ezen az uton, hogy milyen anyagi és szellemi kultúra jellemzi az egyes helyeket, milyen irodalomból ismerhetjük meg a tájat, annak részleteit. Az érdekesebb helyek,, objektumok megszemlélésére természetesen ki is szállunk az autóbuszból. Az ilyen egy napos "megyejárás"-ok, "vándorló Ki mit tud? "-ok, igen maradandó élménnyel gazdagították szakkörvezetőinket, mert a szakmai anyagon, a honismereti tényanyagon kivül módszertani útmutatást is adtak és adnak mindenkor a jó, az igényes idegenvezetésből. A szakkörvezetők (néha a tagokkal) jelentősebb baranyai rendezvényekre is szerveznek kirándulást. (Zrínyi évforduló Szigetvárott, mohácsi busójárás, Baranyai Vasárnapok, emléktábla leleplezések, stb. ) Megyei, dunántúli és országosi kirándulásra a mozsgói honismereti szakkör megy el évente. Ilyen útját a tsz anyagilag segíti. 7. / A krónikairás gyakorlata megyénkben még nem tudott gyökeret verni. Egy jó kezdeményezésről azonban hirt adhatunk. Két szakkörvezetőnk vállalta, hogy magnetofon segítségével un. hangos krónikát vezet. Heti följegyzések (vezérszavak) alapján 1-2 perces öszszefoglalást kérnek a tanácselnöktől, a tsz elnöktől, az orvostól és a helybeli iskola igazgatójától. Az igy összegyűlt adatokat az év végén leírják (leíratják), majd a lényeges dolgok kiemelésével közösen falukrónikát készítenek. 8. / Az iskolatörténet írásához egy régebben közreadott kérdőivünk és két előadásunk, az üzem- (gyár) történet Írásához ugyancsak egy kérdőivünk és két előadásunk nyújtott közvetlen segítséget. Az előbbi tárgykörből több jó munka készült el a szigetvári és a siklósi járás pályázatára (1970. ), az utóbbihoz most készül több dolgozat. Reméljük, hogy az iskolák államosításának 25. évfordulójára még több jó irás ad számot iskoláink sorsáról. Ugyancsak évfordulóhoz kötötten szorgalmazzuk a müv. házak történetének megírását is.