Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)
TANULMÁNYOK - SZINKOVICH MÁRTA: A Tanácsköztársaság földrendeletének végrehajtása Baranyában
riteni a történteket, az azonban bizonyos, hogy április 28-án történt a gazdaság uj vezetőjének megválasztása, s ez az uj vezetőség azonnal eltávolította Weisz Dezső intézőt az uradalomból. Weisz ügyével a kaposvári Termelőszövetkezeti Központhoz fordult, s az ottaniak közbelépésére kénytelenek voltak Vidákpusztán hatálytalanítani a rendelkezés t. 32 Azonban Weisz Dezsőt a vidákpusztai cselédek egy kis, öntudatos csoportja támogatta, amint ez az ügyben tett nyilatkozatukból kiderül. Másutt viszont, ahol nem volt ilyen szervezett az uradalom cselédsége, a volt tulajdonos vagy bérlő, uri tekintélyére és a "hatóság" azaz a gazdabiztos támogatására támaszkodva, ellenállás nélkül elérte azt, hogy megválasszák a szocializált gazdaság vezetőjének. A "somogyi módra" való termelőszövetkezet egyik forradalmi demokratikus vonása az volt, hogy a szövetkezeti tagok (általában a volt cselédek) bizalmiaíkon keresztül beleszólást nyerteké gazdaság vezetésébe, illetve néhol azt egészen át is vették. Azonban még ilyen esetekben is gyakori, hogy harc folyik a bizalmi testület és a helyükön maradt régi vezetők vagy tulajdonosok között. Baranyában a szocializált uradalmak vezetésébe a cselédségnek beleszólása nem volt, a bizalmi testület funkciója legfeljebb a dolgozók egymás közötti vitáinak elintézésére szorítkozott. A pusztaiak és a falu szocialistái között nem volt kapcsolat. A földosztás elmaradása miatt a parasztság közömbösen nézte a szocializálásokat, s ahol a munkástanács aktiv, ott a szegényparaszti földigényeket próbálja érvényesíteni. Bár a kisajátított nagybirtokhoz ritkán nyúlnak hozzá, de az ilyen esetekben nem a cselédséggel kerülnek szembe, hanem a "hivatalos" szervekkel. A pusztán nem változtak meg az uralmi viszonyok. Sőt a volt tulajdonos vagy bérlők "birtokon belül" maradtak a gazdaság igazgatásának egész rendszerét tekintve is. A földrendelet megjelenése után a meginduló szocializálások és a termelőszövetkezet alakitások állami irányítására és ellenőrzésére létrehozták a körzeti és kerületi felügyelőségek intézményét. Ezek a megyei termelőszövetkezeti központnak voltak alárendelve. Ezek főhatósága pedig a Földmüvelésügyi Népbiztosság egyik ügyosztálya volt, amely később "Termelőszövetkezetek Országos Központja" néven működött, majd önálló szervvé vált "A Tanácsköztársaság által szocializált gazdaságok Országos Központja" elnevezéssel. Ebben a rendszerben a baranyamegyei kerületi gazdasági felügyelőség különleges helyzetet foglalt el, mivel felfelé nem volt megyei felettes szerve, lefelé pedig nem épültek ki azok az alsóbb szervek, amelyek irányítása tulajdonképpen feladata lett volna: az intézőségek és főintézőségek. Baranya meg nem szállt területén a szocializált gazdaságok összterülete nem sokkal haladta meg pl. a kaposvári Ipari Rt bérgazdaságáét, de a kerületi felügyelőség a kis 1200-1500 holdas birtokokat (sőt a párszáz holdasokat is) ugy kezelte, mint nagy önálló egységeket. Minden gazdaság részére külön folyószámlát nyitottak a Sásdi Takarékpénztárnál. Az egyes gazdaságok között lefolyt ügyletek (pl. terményátutalások) olyan módon történtek, mintha magánbirtokról lett volna szó. Sem a körzeti felügyelők, sem a kerületi felügyelő' közvetlenül pénzt nem kezelt, könyvelése nem volt. Ez a megoldás lényegében állt ellentétben a tanácskormány intencióival és a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság kialakításának szándékát szabotálta. Ezt a tényt a reakció is megelégedéssel állapította meg: "Minden gazdaság részére külön folyószámla lett nyitva a Sásdi Takarékpénztárnál és igy tulajdonképpen minden gazdaság saját számlájára gazdálkodott." - irja Blaskovich az ellenforradalmi korszak kezdetén. - "A kommunistáknak ez igen kényelmes megoldás volt, mert mig más vármegyékben a gazdaságok részére nagy összegeket kellett előlegezni, addig itt a hitelükről a Sásdi Takarékpénztár utján maguk gondoskodtak... Később rájöttek ugyan eme megoldás gyakorlati eredményére és akkor a gazdaságok vez-üőinek áthelyezésével akartak az állapoton segíteni. Addigra azonban a szervezettség soidcal erősebb volt, semhogy ezen terv végrehajtásához lehetett volna fogni. " 33 Az eset, amire a fenti jelentés céloz, június elején történt, kapcsolatban azokkal a kormányzati tervekkel, hogy a meglévő közigazgatási egységeket termelési kerületekre és körzetekre szervezik át, azaz "termelési közigazgatást" vezetnek be. Ennek a koi.-cepciónak megvalósulása esetén a kicsi baranyai terület teljesen elvesztette volna megyei 1 ilönállását és a dombóvári termelési kerület egyik körzetévé vált volna. Azzal, hogy ez a le íetőség milyen hatást váltott ki a Baranya megyei munkástanács tagjaiból, a későbbiekben foglalkozunk. Itt a dolognak arra az oldalára kell rámutatnunk, hogy ez a terv ujabb fenyegető -eszélyt jelentett