Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - GODÓ ÁGNES: Baranya megye a felszabadító harcok időszakában 1944-1945

GODÓ ÁGNES Baranya megye a felszabadító harcok időszakában 1944-1945 Baranya megye sajátos szerepet töltött be hazánk felszabadulásának történetében. Jelentősebb harcokra csak néhány helyen került sor a felszabadulás során és lényegében 10 nap alatt megtisztult az ellenségtől. Mégis, 1945 április elejéig, tehát majdnem az ország teljes felszabadulásának időpontjáig, ez a megye is, Somogy és Tolna felszabadult részeivel együtt hadműveleti területnek minősült. A fenti helyzetből két kérdés adódik: 1. hogyan történt, hogy Dél-Dunántul e hadászatilag fontos része ilyen gyorsan felszabadult, holott a németek Magyarország mindenáron való tartására rendezkedtek be már 1944 nyarán és SZÍVÓS harcokat vivtak minden magyar tanyáért községért, erődítménnyé változtattak minden várost? 2. Miért volt és mit jelentett a megye életében a hadműveleti záróvonalon belüli állapot? A felszabadulás előzményei A megye gyors felszabadulásának"*" lehetőségét a 2. Ukrán Front debreceni hadműveletének és a belgrádi hadműveletben a jugoszláv népfelszabadító erőkkel együttműködő 3. Ukrán Front tevékenységének sikere teremtette meg. 1S44. október 6-án indult meg a 2. Ukrán Front (parancsnoka R. Ja. Malinovszkij, a Szovjetunió marsallja) ma már debreceni hadmüvelet néven ismert támadása. A Front 46. hadserege az 1. román hadsereggel együtt feladatul kapta, hogy a Tisza jobb partján lévő jugoszláv területek megtisztításával biztosítsa a szovjet főerők balszárnyát. Vegyen birtokba hídfőket Szegednél, Sentánál és Becejnél. * A 46. hadsereg október 8-án Bela Cerkva-Petrovgr.ad irányból előnyomulva hidfőt létesített Becejnél, majd Sentánál. Október 11-re mintegy 80 km-t előretörve a Tisza mentén északra felszabadította Szegedet. A főirányban működő'csapásmérő csoportosítás -eközben• súlyos harcokat vívott Cluj-Oradea -Debrecen irányában. Október 19-ről 20-ra virradóan felszabadult Debrecen. A harcok súlypontja áttevődött Nyíregyháza környékére és Szolnokra. A balszárnyon harcoló 46. szovjet és 1. román hadsereg csapatai I. T. Slemin altábornagy vezetésével október 20-ra elérték Sombort és átlépték a jugoszláv-magyar határt Bajától délkeletre. Október 21-én felszabadult Baja. Ez az erő október 28-ig a Duna és a Tisza közén nagy, 20-100 km mély és mintegy 120 km széles hidfőt vett birtokba. 4 Mivel a fasiszták ekkor Nyíregyházánál és Szolnoknál voltak lekötve, nem tudták megakadályozni e térség felszabadítását. A Sombor és Baja közötti terület elfoglalásával a szovjet katonák Nagybaracskánál és Dávodnál átlépték Baranya megye határát. Mohács-sziget községeinek és településeinek birtokbavétele után, október 26-ra kijutottak a Dunához, 5 közvetlenül Moháccsal szemben. A megye felszabadulásának története igy október 25-től kezdődik. A Baranyáért vívott fel szabadító harc kezdete azonban november 25. Mohács-szigetének elfoglalása előfeltétele volt a szovjet csapatok Dunához való kijutásának, hogy itt a 46. hadsereg átcsoportosítást végrehajtva felkészüljön a budapesti hadműveletbe reá váró feladathoz. A 2. Ukrán Front déli szárnyán tevékenykedő csapatoknak nem volt és nem is lehetett feladatuk a nagy Dunán való átkelés Mohácsnál. Az eleve a 3. Ukrán Frontra hárult. A fenti erőnek a Duna mentén észak felé nyo-