Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - SZENTISTVÁNYI GYULÁNÉ: Oktatáspolitikai intézkedések 1945-1946

goknak küldött belügyminiszteri körrendelet júliusban még a végrehajtást sürgette. Az UJ DUNÁNTÚL július 18.-i száma figyelmeztette a fasiszta irodalmi és sajtótermékek rejtegetó'it, hogy internálás vár rájuk. A függetlenségi front pártjai közüggyé kivánták minősíteni e feladat megoldását. Ezt fejezte ki Achátz Imre 1945 július 18rán tett nyilatkozata az UJ DUNÁNTULban: "A reakció elleni küzdelem fő feladata a fasiszta irodalom beszolgáltatása. " Mindazok, akik elitélték a fasiszta barbárságot egyetértettek ezzel az állásfoglalással és támogatták annak végrehajtását. A demokratikus átalakulás szempontjából kiemelkedő jelentősége volt a nemzetiségi oktatás rendezésének. A nemzetiségek jogainak biztosításához hozzátartozott a politikai egyenjogúság megvalósítása, a nemzeti kultúra ápolásának, az anyanyelv müvelésének joga. Mindezek lényeges eszköze és velejárója volt az anyanyelvi oktatás feltételeinek megteremtése. Baranyában a felszabadulás előtt is két, számban jelentős nemzetiség élt, a német és a délszláv. A németnyelvű oktatás a felszabadulás előtt, különösen az 1936 május 28-án kelt magyar-német kulturegyezmény aláírása után kedvezményeket élvezett. 1940 őszén a magyar-német kisebbségi egyezményre hivatkozással a Volksbund ujabb és ujabb igényeket támasztott a németnyelvű oktatással kapcsolatosan. Természetesen nem a nemzetiségi jogok biztosítása volt a célja, hanem a náci politikai befolyás kiterjesztése. A nemzetiségi jogok hangoztatása mögé bujtatott nemzeti szocialista terjeszkedés ellenérzést váltott ki a magyar és más nemzetiségű lakosság körében. Annál is inkább, mert a pécsi tanfelügyelőség 1941 augusztusában kénytelen volt a német környezetben élő magyar gyermekek részére szórványinternátust létesíteni, hogy azok saját anyanyelvükön tanulhassanak. A babarci, lapáncsai és liptódi szülők méltatlannak tartották, hogy gyermekeiktől meg kellett válniuk, de ezt az intézetet is 1944 március 21-én a Gestapo bezáratta. 20 A budapesti Bleyer Jakab gimnázium mellett Pécsett működött a Volksbund irányítása alatt álló német gimnázium is. A német nemzetiségnél tehát múltbeli hátrányról nem lehetett szó, ezért a háború után más megközelítési oldalról jelentkezett a német és más nemzetiségi, igy a délszláv nyelvű oktatás igénye. A volksbundistákra vonatkozó kitelepítési akció erőteljesen érintette Baranyát, a visszamaradó németajkú lakosságban erőteljessé váltak az asszimilációs törekvések. A háború okozta sebek még érzékenyek voltak, nemcsak a bűnösök féltek az igazságszolgáltatástól, hanem a hazához hü németek egy része is attól, hogy nemzetiségük hangoztatása rájuk vetiti a Volksbund árnyékát. A délszláv, román, szlovák nemzetiségi oktatás rendezése viszont nem tűrt halasztást, hiszen a magyar uralkodóosztályok nacionalista, imperialista politikája e nemzetiségeknek súlyos sérelmeket okozott. A nemzetiségi oktatásról szóló miniszteri rendelet 1945 október 24.-én lépett életbe. A szülők kérésére lehetőség nyílt nemzetiségi iskola létesítésére, vagy a nemzetiségi tanítási nyelv bevezetésére, ha azt legalább 10 tanuló szülője vagy gyámja kérte. A kérelemről titkos szavazással döntöttek, a tanítás megkezdéséhez 20 tanuló részvételére volt szükség. Ez a megoldási forma demokratikus volt. A végrehajtás során Délszlávnyelvű Tanítóképző, és tanítói tanfolyam nyílt meg Pécsett. A háromhónapos tanfolyam után 41 délszláv nemzetiségű tanitó kezdte meg munkáját a hazai iskolákban. Az oktatásügy demokratikus átalakítása elképzelhetetlen volt a pedagógusok "átképzése", a személyi ügyek rendezése nélkül. A pedagógusok nacionalista fertőzöttsége, tartózkodása az újtól sok problémát okozott. Ezt tetézte, hogy közülük is kevesen értették mi a különbség a nevelésügy polgári demokratikus reformja, valamint tényleges demokratizálása között. A pedagóguskar munkáját illető bírálatokra utalt Révai József az 1945 december 4-i nemzetgyűlési ülésen, ahol a következőket mondotta "... a pedagóguskart inkább átnevelni kell, mint tisztogatni. "21 Az első központi pedagógus tanfolyam Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen zajlott le 1945 augusztus 15 és 20 között. E módszert gazdagították az MKP művelődéspolitikai előadásai és ankétjai. Pécsett 1945 januártól rendszeresen tartottak ilyen előadásokat, ankétokat, az előadók a helyi kommunista értelmiségi csoport tagjai voltak, esetenként központi előadók. Az UJ DUNÁNTÚL 1945. január 3.-án közölte, hogy a pártház nagytermében tartja a MKP helyi szervezete első művelődési délutánját, amelynek előadója dr. Boros István volt. Január 22. -én az ifjú kommunisták kérésére dr. Kardos Tibor "Szocialista hangok újkori irodalmunkban" és Ausch Sándor "A szocialista közgazdaságtan alapfogalmai" cimmel tartott •