Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - SZENTISTVÁNYI GYULÁNÉ: Oktatáspolitikai intézkedések 1945-1946

gazolások lazaságainak bírálatával párhuzamosan a kommunista párt, a baloldal szót emelt az általánosan kiterjesztett felelősségrevonással szemben. Nem kerülhetett a vádlottak padjára minden nevelő, aki a mult nevelési céljainak és tanterveinek megfelelően oktatott. A vádlottak padjára a Horthy-rendszer kül- és belpolitikája, ezen belül a reakciós, a neonacionalista eszmei koncepciót követő, az uralkodó osztályok művelődési monopóliumát szolgáló kultúrpolitikája került, és vele mindazok, akik ennek exponált képviselői voltak. Révai József erről a gondolatról szólt az Ideiglenes Nemzetgyűlés 2. ülésén, 1944. december 22.-én: "...Az értelmiségnek nem a vádlottak padján, hanem a magyar demokrácia táborában, a magyar nemzeti egységfrontban van a helye. "14 Az antifasiszta, demokratikus átalakulás szempontjából jelentősek voltak a régi rezsim törvényeinek, üldözésének következtében hátrányt szenvedettek rehabilitálására és kárpótlására irányuló intézkedések. 1945. februárban a kormány rendeletet adott ki a volt Tanácsköztársaság alatti magatartás, valamint az azóta baloldali, kommunista, szociáldemokrata, antifasiszta politikai meggyőződés és tevékenység miatt elitéltek, illetve hátránnyal sújtottak rehabilitálásáról. Egy későbbi rendelet a fentieket kiterjesztette a családtagokra, gyermekekre, házastársakra, továbbá vonatkoztatta a vallásuk, nemzetiségük és származásuk miatt üldözöttekre. Hatályon kivül helyezték a zsidó törvényeket, és rendezték azok státuszát, akik ilyen okból állásukat vesztették. A rehabilitációk során a Minisztertanács 9590/1945. sz. rendeletével özvegyi nyugdijat biztositott dr. Doktor Sándornénak, akinek férje a pécsi munkásmozgalom ismert személyisége volt. A rehabilitációk nem egy esetben elhúzódtak. Ilku Pál kommunista párttitkár 1946-ban, egy 1945 november 6.-án a Tankerületi Főigazgatóság által elküldött felterjesztésre hivatkozva sürgette Tóth Kálmán nagyárpádi tanitó jogaiba történő visszahelyezését, akit Nyiregyházán 1919-ben tanusitott politikai magatartása miatt állásától megfosztottak. 1

5 A mult sebeinek gyógyitását siettették különböző társadalmi akciók. Baranya vármegye és Pécs város törvényhatósága, a nemzeti bizottság határozata alapján segélyben részesítette a demokratikus magatartásuk miatt elhurcoltak hozzátartozóit. I

6 1945 május 29-én megkezdte működését Pécs város segélybizottsága a fasiszták által elhurcolt polgárok és diákok hazasegitése ügyében. 1? A fasiszta szellemi fertőzés elleni harc szempontjából égető sürgősséggel jelentkezett a tankönyvek felülvizsgálatának igénye, a fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermé kek kiselejtezése. A nemzeti bizottságok szinte a felszabadulás első napjaitól kezdve kifogásolták egyes tankönyvek veszélyességét. Az iskolákban bizottságok alakultak a tantestületek és a Pedagógus Szakszervezet képviselőiből, azzal a céllal, hogy a demokratikus nevelés szempontjából, valamint a fegyszüneti kötelezettségünk alapján kifogásolható részeket a tankönyvekből eltávolítsák. 18 Ez a felülvizsgálat hiányos völt, az iskolákban vagy a régi tankönyvekből, vagy könyv nélkül tanitottak régi beidegződések szerint. A VKM 20793/1945 számú rendelete központilag tette kötelezővé a felülvizsgálatot, és az 1945/46 tanévtől csak engedélyezett tankönyveket használhattak a tanintézmények. E felülvizsgálat során 1034 tankönyvet bíráltak felül, és a forgalomból teljesen kivontak 607-et. A 445 engedélyezett tankönyv közül 27 teljesen újonnan készült, de mindez nem oldotta meg sem a tankönyvek világnézeti gyengeségeit, sem a tankönyvhiányt. A tankönyv-ügy a baloldali és konzervatív politikai erők Összeütközési pontjává vált. 1945 áprilisban az UJ DUNÁNTÚL is közölte Teleky miniszter nyilatkozatát a tankönyvproblémákról. " A tankönyvek szelleme felett pedig őrködjék minden tanár a legéberebben, legcélszerűbb a legkorszerütlenebbé vált részek helyes megvilágitásba történő helyezése. "19 Sajnos a korszerűség vagy korszerűtlenség értelmezése a pedagógusok körében nagyon eltérő volt. Ez késztette a baloldalt a központi felülvizsgálat kieszközlésére, valamint egy esztendővel később a Baloldali Blokk pártjait arra, hogy memorandumban követeljék a demokratikus szellemű tankönyvek bevezetését és azok használatát. A tankönyvekre vonatkozó állásfoglalás kiterjedt azokra a fasiszta irodalmi termékekre is, amelyek az iskolai és közkönyvtárakon keresztül fertőztek. A beszolgáltatásukra vonatkozó rendelet alapján az indexre helyezett kiadványok listáján szerepeltek a fasiszta vezérek irományai, a magyar fajvédők "pragmaticája",történelmi, irodalmi kiadványok, a nemzeti és faji gyűlölködés, a történelemhamisitás száz és száz dokumentuma, a fasiszta lapok címjegyzéke, többek között egy pécsi kiadvány is: "Magyarolasz tanulmányi ankét a fasiszta államrendszerről" cimen. A fasiszta sajtótermékek selejtezésére vonatkozó kormányrendelet 1945 február 26. -án vált hatályossá, de a rendőrfőkapitánysá-