Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - KOMANOVICS JÓZSEF: A felszabadulást követő agrárátalakulás főbb vonásai Baranyában

sok, hanem Bukovinából és Moldvából 1941-ben áttelepített székelyek kerültek Baranyába. Romániából és a Szovjetunióból kisebb számban ugyancsak a magyarlakta területekről vetődtek telepesek a megyébe. ^ A baranyai ujgazdák eredeti lakóhelyére vonatkozó adatokkal 55 baranyai község viszonylatában rendelkezünk. 42 A tanulmányozott községek zömmel a megye északi és északkeleti felében fekszenek, melyekben - az adatgyűjtés idejéig - összesen 3. 632 ujgazdát helyeztek el. Közülük a reformot megelőzően is helybeli lakos volt 1.488 család, vagyis a juttatottak 41,0 %-a. A megyén belüli mozgás révén 784 család, a juttatottak 26,6 %-a került uj helyre. Az ország többi vidékeiről 768 család, az ujgazdák 21,1 %-a, illetve az uj országhatárokon túlról 628 család, az ujgazdák 17,3 %-a érkezett a számbavett községekbe. 44 A keveredés mértékét mutatja, hogy a megyei 784 telepescsalád 147 helyről (átlagosan 5,0), az ország más részeiből való 768 család 149 helyről (átlagosan 5,1), az ország határain kívülről érkezett 458 család pedig 107 helyről (átlagosan 4, 2 család) érkezett Baranyába. A 403 kibocsátó helyiség közül összesen 43-ból került 10-nél több család a megyébe A megyén kivüli 1974 telepescsalád zöme (1553) korábban faluban, kisebb része (421) pedig városban élt. Az egy helyről való telepesek a felszabaduló földbirtokok megoszlása miatt nem mindi

6 maradhattak együtt, kis csoportjaik - az esetek nagy részében - tovább aprózódtak. 4

^ A IÜUdapesti 55 családot például 22 helyre, a vasasi 23 családot 10 helyre, a hatvani 29 családot 5 helyre szortirozták. A tanulmányozott 55 között mindössze 19 község akadt, ahová egy helyről 10-nél több családot telepítettek. A fennmaradó 36-ban a telepeslakosság tiz családos, vagy ennél kisebb nagyságú, egymás számára sokszor teljesen idegen csoportokból tevődött össze,

4

^ ami azt mutatja, hogy a megye telepesei nemcsak sok helyről érkeztek, hanem a letelepüléssel járó nagyarányú osztódás révén tovább heterogénizálódtak (például Baranyajenő 89 másvidéki telepese 23, Hidas község 303 telepese 52 helyről verbuválódott). Mindez számottevően megnehezitette a telepes falvak egységes közösségekké formálódását. A földrajzi hovatartozás szerinti különbségeken kivül komoly asszimilálódási gondok származtak a telepesek között mutatkozó vallási eltérésekből is. A vallási hovatartozás a telepítés idején még szintén le nem becsülhető akadályt jelentett a telepeslakosság egymásközti kapcsolatainak megteremtésében. Ezt bizonyítják azok a kérvények, melyekben a telepesek (mindenekelőtt a felvidékiek) vallási okokra való hivatkozással sürgették más községbe való áthelyezésüket. 47 Indokként többnyire azt hozták fel, hogy falujukban református egyházközség és lelkész hiányában gyermekeiket nem tudják hitoktatásban, vallási nevelésben, szertartásokban részesíteni, amiből kifolyólag hitéletükben hátrányt szenvednek. A felnőttek maguk Is hiányát érezték a vallásgyakorlásnak, ezért azt hangoztatták, hogy más községekben élő társaikkal összefogva - akik buzgón csalogatták őket - külön református templomokat és iskolákat fognak felállitani illetve fenntartani. 4

^ A telepítés következtében a megye lakossága vallási összetétele megváltozásának arányait mutatja a következő táblánk:

49 Megnevezés Római kat. Görögkat. Református Evangélikus Görögkeleti Megye az összes %-ában Baranya 1941-ben 83,1 0,1 10, 2 5, 0 0,4 Baranya 1949-ben 83,2 0,4 12, 8 2,3 0,3