Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - KOMANOVICS JÓZSEF: A felszabadulást követő agrárátalakulás főbb vonásai Baranyában

A németség - kitelepítést megelőző - megoszlását a megyében a következő táblázat mutat­ja: 23 Megnevezés Községek, városok száma összesen: Német la­kosság nélküli, v. legf. 2 % 3-10 11-25 26-50 . 51-75 76-90 90­en fe­lüli %­ban Megnevezés Községek, városok száma összesen: Német la­kosság nélküli, v. legf. 2 % százalékban 90­en fe­lüli %­ban Megnevezés Községek, városok száma összesen: német lakosságú községek száma Mohácsi járás 23 ­1 3 1 2 6 10 Pécsi " 61 35 9 6 5 2 2 2 Pécsváradi " 34 2 4 5 2 3 6 12 Sásdi 66 12 16 3 9 13 9 10 Sellyei " 19 19 ­­­­­­Miklósi " 51 35 12 4 ­­­­Szigetvári " 15 10 2 ­1 2 ­­Villányi 22 £ ­1 1 ­2 7 11 Komló város 1 ­1 ­• ­­­­Pécs " 1 ­1 ­­­­­Összesen: 293 113 41 22 18 24 30 45 A ki- illetve betelepítések után a megye német lakosságának aránya 36 %-ról 13, 2 %-ra, a német többségű községek száma pedig 99-ről 14-re csökkent. Teljesen eltűnt a német lakos­ság 18 vegyeslakosu községből, nagyszámban olyanokból is, amelyekben a számarányuk koráb­ban 80-90 % között mozgott, vagy még az utóbbit is meghaladta. A kitelepítés által nem érintett (vagyis a visszamaradt) német lakosság viszonylag nagy mértékben szétszóródott. A kitelepítés lezárulása után 43 olyan - korábban színmagyar, vagy délszlávokkal vegyes összetételű - községet találtunk, ahova németek költöztek, sőt számará­nyuk több esetben számottevően megnövekedett. Igy például azok közül a községek közül, ahojl a felszabadulás előtt nem éltek németek Romonyán 22 %, Mecsekszakálban 19 %, Királyegy­házán és Szatinán 14 %, Nyugotszenterzsébeten 13 %, Kisdéren 12 %, Tengeriben 11 % német lakost számláltak össze. Más községekben pedig, ahol korábban kisebb százalékban laktak né­metek, megnövekedett korábbi arányuk (pl. Bükkösdön 13 %-ról 30 %-ra, Kislippó községben 9 %-ról 30 %-ra, Kovácsszénája községben 4 %-ról 24 %-ra, Monosokor községben 2 %-ról 11 %-ra.) A földreform előtt a megyében a német lakosokat 2 %-on aluli arányban tömörítő közsé­gek száma 113 volt, az áttelepítés befejezése után számuk 98-ra csökkent. Az emlitejtf kate­góriába sorolt községek közül 23-ban nőtt, 7 községben pedig fogyott a német lakosság. Azok­nak a községeknek a száma, ahol a németség aránya alul marad a 2 %-os értéken, a felsza­badulás előtti 59-el szemben 34-re csökkent, ami ugyancsak a német lakosság viszonylag erős szóródására utal. 24 A németség mintegy felének áttelepitésével, helyükbe magyar lakosok köl­töztetésével, erősen fellazult a német községek szigetszerű zártsága, s a német betelepülés idejéből fennmaradt egynyelvű községekből vegyes lakosságú falvak alakultak. A megye német lakossága jelentős részének távozása, illetve belső szóródása, annyiban amennyiben ezek az intézkedések a volt volksbundistákM és bűnösöket érintették, politikailag

Next

/
Thumbnails
Contents