Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - KOMANOVICS JÓZSEF: A felszabadulást követő agrárátalakulás főbb vonásai Baranyában

A megye lakosságának közadófizetése 1946-1948 között: Megnevezés 1946. évi 1947. évi 1948. évi Megnevezés telje sité s teljes ité s teljesités Megnevezés előirás Ft-ban az előirás %-ában előirás Ft-ban az előirás %-ában előirás Ft-ban az előirás %-ában Mohácsi adóhiv. 14. 619 172 1,1 80. 042 8. 233 10, 2 70. 550 2. 587 3, 6 Pécsi adóhiv. 734 0, 0 5. 566 0, 0 10. 997 704 6,4 Pécsváradi adóh. 2. 960 0, 0 10. 071 690 6, 8 19. 230 1. 613 8,3 Sásdi adóhiv. 10.798 4. 557 42, 2 32. 280 11. 705 36, 2 61.452 733 1,1 Siklósi adóhiv. 4. 766 0,0 12. 082 89 0,8 20.562 1. 200 5, 8 Sztlőrinci adóhiv. 3. 342 0,0 9. 832 423 4,3 15. 670 0,0 Összesen: 37.219 4. 729 12,7 149. 873 21. 140 14,1 198. 461 6. 837 3, 4 Közadót az 1946-os évben kizárólag két telepes járás fizetett, bár az egyik közülük is minimális arányban. A következő évben azonban, egy nem telepes járás kivételével, az összes járások fizettek, feltűnő, hogy az első három helyet telepes járások foglalták el, megelőzve még a - buzaföidadó fizetés tekintetében mindvégig élenjáró - szentlőrincit is. A közadó fizetésben a törést az 1948-as esztendő hozta. A visszaesés ellenére két telepes járás (mohácsi, pécsváradi) mégis túlszárnyalta a megye átlagot, s a legtöbbet fizető járás is közülük került ki. A telepes járások, viszonylagos lemaradásuk ellenére is, 1948-ban több pénzt fizettek az államkasszába, mint a nem telepes járások. A fenti két táblázat alapján nyilvánvaló, hogy a telepes profilú járások lakosai, összehasonlíthatatlanul hátrányosabb helyzetük ellenére, általában nem maradtak le, sőt helyenként meg is előzték a megye régi gazdáit az állammal szembeni adófizetési kötelezettségek teljesítése tekintetében, ami egyfelől megnövekedett gazdasági erejükre utal, másfelől pedig általános helytállásukat példázza. Ez utóbbival kapcsolatban még többet elárulnak a beszolgáltatásra vonatkozó adatok. Az egész megyére kiterjedő összesítéssel csak az 1948-as évről rendelkezünk, de egyéb részjelentésekből ismerjük, hogy a telepes községek többsége, már 1946-ban is 100 %-on felüli beszolgáltatási eredményekkel dicsekedhetett, ami alapos cáfolatát jelentette a reakció kedvenc vesszőparipájának, miszerint a telepesek nem dolgoznak. 14 1948. szeptember 26-án (még a teljes lezárulás előtt) a verseny állása a következő volt;l^ Megnevezés Beszolgáltatás teljesítése Hegyháti járás 130 % Mohácsi " 108 % Pécsi " 112 % Pécsváradi " 92 % Siklósi " 95 % Szent lőrinci " 107 % Villányi " 104 % E szerint - a pécsváradi kivételével - az összes telepes járások 100 %-on felül teljesítettek és a verseny élén is - nagy előnnyel telepes járás állott. A Dunántúli Napló következőképpen méltatta a beszolgáltatás! versenyt: "Baranya megyében az eddigiek során bebizonyosodott, hogy elsősorban a nehezebb viszonyok között élő telepesek, ujgazdák és törpebirtokosok tettek eleget a beszolgáltatásnak, annak tudatában, hogy a kiosztott földet a demokráciának és elsősorban a munkásosztálynak köszönhetik. "16