Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - KOMANOVICS JÓZSEF: A felszabadulást követő agrárátalakulás főbb vonásai Baranyában

kok veszteségei általában felülmúlták a kisparaszti gazdaságokét, a talpraállás, a rekonstrukció lényegesen nehezebben történt. Mérlegelve a korabeli viszonyokat (benne az imént emiitett speciális gátló tényezó'ket is) megállapíthatjuk, hogy a fentebb kimutatott, mérsékelt megyei állattenyésztési eredmények, melyek még ebben a mértékben is hallatlan erőfeszítéseket igényeltek, s amelyek az állattenyésztés speciális problémái miatt nem járhattak a növénytermeléshez hasonló eredményekkel, még akkor is sikert jelentettek, ha 1949-re nem érték el az országos, illetőleg a megyei békebeli szinvonalat. A földreform és a telepítés me gyei eredményességével kapcsolatban tanulságos megvizsgálni a megye lakossága adófizetési kötelezettségeinek teljesítését. Bár e tekintetben sem rendelkezünk külön a telepesekre vonatkozó adatokkal, mégis a túlnyomóan ujgazdákból álló járások vonatkozó adatai értékes támpontot nyújthatnak a telepesek életrevalóságáról is. A megye lakosságának buzaföidadó fizetése 1946-1948 között: 1946. évi 1947. évi 1948. évi előirás lerovás előirás lerovás előirás lerovás kg kg-ban az előirás %-ában kg kg-ban az előirás %-ábat kg kg-ban az előirás %-ában Mohácsi adóhiv. 817. 657 212. 033 25, 9 633.261 122.509 18, 7 452. 792 71. 276 15, 7 Pécsi adóhiv. 30.851 5. 344 17,3 77.211 6.120 9,9 78. 818 6. 725 , 5 Pécsváradi a. hiv. 267. 636 87. 778 32, 8 243.180 17. 743 7,3 326.160 146. 071 44,7 Sásdi adóhiv. 242.574 71. 466 29,4 241.012 18. 506 7, 6 311.330 56. 861 18,2 Siklósi adóhiv. 219.437 14. 909 6,7 245. 461 27.408 11,1 271.154 59.907 22, 0 Sztlőrinci adóhiv 258. 312 136. 258 52, 8 197. 261 56.421 28, 6 195.058 102.735 52,6 Összesen: 1836467 527. 788 28, 6 1657.386 248. 707 15, 0 1635312 443.575 27,1 A megyei pénzügyigazgató kimutatása szerint a telepes járásotc (mohácsi, pécsváradi, sásdi) 1946-ban - a szentlőrincit kivéve - magasabb százalékban tettek eleget buzaföidadó fizetési kötelezettségüknek, mint a nem telepes járások (siklósi, pécsi), sőt két telepes járás a megyei átlagot is meghaladta, a harmadik pedig erősen megközelitette. 12 A következő évben viszont a nem telepes járások fizettek jobban, bár a mohácsi ekkor is megelőzött két nem telepes járást. 1947-ben is a szentlőrincit találjuk az élen, de az előző évinél mérsékeltebb teljesítéssel. Egyébként ebben az évben a megye járásai - a siklósi kivételével - mind visszaestek valamelyest, (de a nem telepes járások kisebb mértékben, mint a telepes járások egy része) és csak a mohácsi, illetve a szentlőrinci járások haladták meg a megyei átlagot. Az 1948-as év, az egész megyét tekintve, felfelé ivelő tendenciát mutatott. A járások közül a legnagyobb fejlődést a pécsváradi mutatta, a szentlőrinci továbbra is megtartotta vezető helyét, és mindkettő a megyei átlagon felül teljesített. Nagyjából azonos arányban előretört egy telepes (sásdi), illetve egy nem telepes (siklósi) és ugyancsak hasonló arányban visszacsúszott egy telepes (mohácsi) és egy nem telepes (pécsi) járás. A visszaesőknél a telepes, az előrelépőknél pedig a nem telepes járás adott abszolút értelemben több adógabonát az államnak.