Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - KOMANOVICS JÓZSEF: A felszabadulást követő agrárátalakulás főbb vonásai Baranyában

szont igy is a cukorrépatermelés, mely mindvégig mélyen elmaradt a háború előttitől, és az öt év alatt mindössze egyszer (1948-ban) közelítette meg a békebeli szinvonalat. A megye vetésterülete és termésátlagai alakulásának ismeretében megállapíthatjuk, hogy 1948-49-re - ez utóbbi két esztendő kiemelkedő eredményei dacára - a telepesgazdaságok fokozatos konszolidációjának idejére, Baranyában a növénytermesztés területén, öt éves átlagban, csupán megközelítették, de nem érték el a békebeli megyei szinvonalat. * Ha a megye növénytermelési átlagait összevetjük az országossal kitűnik, hogy - a kukorica kivételével - az összes vizsgált terményeket tekintve Baranya mezőgazdasága, annak ellenére, hogy a felszabadulás után alacsonyabb átlagértékekről indult, az 1948-as esztendőben, sőt az 1945-1948 évek átlagában is, a szóbanforgó növények termelésben magasabb eredményeket produkált az országosaknál. Ez azt bizonyitja, hogy - bár Baranya békebeli szinvonalat nem sikerült elérni - a körülményekhez képest jelentős eredmények születtek a megyében, melyek a kedvező talaj- és éghajlati viszonyokon kivül a telepeslakosság igyekezetével magyarázhatók. Milyen mértékbe^ haladtak előre Baranyában az állattenyésztés területén, mit mutatnak a vizsgált korszak végére vonatkozó összesitett adatok? g A 'megye állatállományának alakulása 1941-től 1949 április 26-ig bezárólag: , Időpont Szarvasmarha Sertés Ló Juh , Időpont db 1941 111.297 153.134 45. 696 63. 861 1944 tavasza 1Ö1.824 140.017 45. 852 72. 593 1945 (máj.) 55. 541 73.260 21. 819 49. 384 1946 76.500 82.400 20.800 57. 400 1947 58. 562 83. 168 27. 217 66. 395 19<±9. ápr. 26. 64. 418 91,483 29. 939 73. 035 A háború előtci = 100. 0 % A háború után maradt 54. 5 52,3 47, 6 68, 0 1946 75,1 58, 8 45,3 79,0 1947 57, 5 59,4 59,3 91,4 1949. április 26. 63, 2 65, 3 65,2 100,6 1945 = 100.0 % 1946 135, 9 112, 8 95,3 116,2 1947 105,4 113, 5 124,7 134,4 1949. április 26. 115, 9 124, 8 137,2 147, 8 A megye állatállománya a háború végére főképpen mennyiségileg, de minőségileg is alaposan visszaesett. A juhállományt kivéve (ahol a veszteség 32,0 %-os volt), a főbb állatfajtáknak megközelítőleg a fele elveszett (a szarvasmarhák 45,5 %-a, a sertések 47,7 %-a, a lovak 52,4 %-a). De még igy is kisebbek voltak az országos veszteségeknél, 9 ahol - a szarvasmarhákat kivéve (42,9 %) - mindenütt súlyosabb károk keletkeztek a megyeieknél (sertés 78,7 %, ló 59,6 %, juh 79,9 %).