Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

DOKUMENTUMOK - BARANYA MARGIT: A baranyai mezőgazdaság helyzete a felszabadulástól a földosztásig

szen a rendkívüli Őszi esőzések, a hadiesemények, továbbá nagy emberhiány és fogathiány miatt nagy volt a lemaradás. A termelés meginditása, mint az újjáépítés egyetlen lehetséges módja teszi indokolttá és érthetővé azt, hogy az ideiglenes nemzeti kormány mezőgazdasági vonalon még a kötelező munkaszolgálat elrendelésétől sem riadt vissza, ha másként nem látta biztositottnak a termelés megindítását és folyamatosságát. Számtalan férfi munkaerő és fogatkirendelési kérelemmel, valamint intézkedéssel találkozunk. (23. 24. sz. dok. ) Hatóságilag megállapítják a végzett munkáért kérhető mezőgazdasági munkabéreket. (25. sz. dok. ) Baranya megye járásai közül a siklósi járás drávamenti községeihez tartozó mezőgazdasági ingatlanok megművelése súlyos gondot jelentett. Mig ugyanis 1944. december 6-án ugy látszott, hogy a harcok végleg megszűntek, a megye területén és zavartalanul megindulhat az újjáépítés munkája, a drávamenti harcok március 6-ra virradóra indultak meg és 19-én fejeződtek be. E községek földjeinek megművelésére a megye szinte összes járásaiból ember és igaerőt, traktorokat rendeltek ki. A mezőgazdasági munka későn indulhatott meg, a feladatok összetorlódtak; szántás-vetés, gyomirtás, sok helyen ujravetéssel próbálkoztak, mert a száraz időjárás miatt nem tudott kikelni a vetőmag. Erről a küzdelmes munkáról, erőfeszitésekről számolnak be a közölt dokumentumok. (26-29. sz. dok. ) A fogatok időben való kirendelésének biztosítására kötelezték a mezőőröket, hogy hetenként tegyenek jelentést a műveletlenül hagyott területekről. (30. sz. dok. ) Nehéz feladat volt az elhagyott uradalmi földek megművelése, a helybenmaradt gazdatisztek irányították a mezőgazdasági munkálatokat. Az uradalmak és gazdaságok jelentéseiből elénk tárul e nagy kiterjedésű birtokok megművelésének összes problémái, ellentmondásai, a háború okozta nehézségek az élet minden területén. (31-34. sz. dok. ) Ilyen körülmények között rendkivül fontos volt az 1945. március 23-án megjelent földmüvelésügyi rendelet a mezőgazdasági munkák kézierő szükségletének biztosításáról és a munkafegyelem megszilárdításáról. (35. sz. dok. ) 1945. május 8-án végetért a második világháború. Baranya megye alispánja május 19-én felhívja Mohács város polgármesterét arra, hogy a vármegye területén a mezőgazdasági ingatlanon létesített lövészárkok betemethetők, és a gazdák napraforgóval vessék be a lövészárkok helyét. (36. sz. dok. ) A mezőgazdasági ingatlanokon eltűntek a háború nyomai, megindult a földosztás, a harc tovább folyt, de ezúttal már a nép kenyeréért. 1945. március 15-én kiadta az Ideiglenes Kormány történelmi jelentőségű rendeletét a nagybirtokrendszer megszüntetéséről, a földműves nép földhözjuttatásáról. Egy március 27-i körjegyzőségi jelentés arról számol be, hogy az orosz katonai parancsnokság a földbirtokreform végrehajtása ügyében intézkedések megtételére utasitotta. (37. sz. dok. ) Március 31-én a földigénylés állásáról olvashatunk jelentést, (38. sz. dok. ) majd június és július folyamán megalakultak a földigénylő bizottságok a siklósi járás területén is. (39-40. sz. dok. ) A földreformmal valóra vált a magyar földműves nép évszázados álma, birtokába vette ősi jussát, a földet. FELHÍVÁS a magyar föld népéhez, a mezőgazdasági munkásokhoz, gazdasági cselédekhez, kisbérlőkhöz, törpebirtokosokhoz és kisgazdákhoz. A na gyar földön a háború szörnyű vihara szántott végig. A pusztítás a föld népét s a magyar mezőgazdaságot sújtotta legjobban. Ez a háború azonban nemcsak pusztítást és gyászt hozott számunkra, hanem szabadságot és reményt sorsunk jobbrafordulására. Politikai szabadságunk lehetővé teszi számunkra, hogy a jövőben magunk döntsünk sorsunk felett. Évszázados á munk a földreform, a megvalósulás küszöbén áll. A magyar újjászületés egyetlen fel-