Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)
DOKUMENTUMOK - BARANYA MARGIT: A baranyai mezőgazdaság helyzete a felszabadulástól a földosztásig
tétele a munka. A több és jobb munkával újjáépíthetjük mindazt, ami elpusztult és biztosithatjuk a jövőt. A magyar föld nagy része megmüveletlenül tekint ránk, leendő uj gazdáira és termékenyitó' munkánkat várja. Ha megmunkáljuk és bevetjük a magyar földet, barázdáiból az élet tekint felénk. A mindennapi kenyeret fogja számunkra megérlelni. Ha elhanyagoljuk, a halál és az éhinség hoz hazánkra ujabb szenvedést. A magyar parasztság a mai nehéz viszonyok között sem lehet hűtlen a földhöz és annak megművelését most fokozott mértékben kell elvégeznie. Hazánk sorsa, politikai és gazdasági életűnk egyaránt attól függ, termelünk-e az elkövetkező évben eleget. Ne várjon hát senki biztatást, vagy kényszert a termelő munkára, hanem saját maga, családja és a nemzet érdekében sziwel- lélekkel, minden ereje megfeszitésével végezze a termelő munkát. Az igaerő hiánya arra kényszerit bennünket, hogy a kézimunka teljesitményt a lehetőség határáig fokozzuk. Azok a munkások, akik a múltban bármilyen szegődményes munkát vállaltak, igyekezzenek a folyó évben is elszegődni és a szolgálati helyükön a munkát becsülettel végezni. A munkaadók a múltban foglalkoztatott munkásaiknak biztosítsanak ez évben is munkalehetőséget és szegődményes munkásaikat ne bocsássák el. A gazdáknak a rendelkezésre álló igaerőt a tavaszi munkák során községenként ugy kell megszervezni, hogy azoknak a törpebirtokosoknak és kisbérieknek földjei is megmüveltessenek, akik a maguk erejéből a munkát elvégezni nem tudnák. - Az igaerő, gép és üzemanyaghiányt a több kézimunkaerőt igénylő növények fokozott felkarolásával kell ellensúlyozni. Az elhagyott gazdaságok területeinek müvelését gondnokok vezetésével kishaszonbérletek, vagy földbérlőszövetkezetek alakításával kell biztosítani. Általában a helyi viszonyok és lehetőségek figyelembevételével meg kell tenni mindent, hogy a magyar föld megmüveletlenül ne maradjon. Aki ma nem dolgozik, aki munkájával nem járul hozzá a romokban heverő szerencsétlen hazánk újjáépítéséhez, az ellensége a magyar nép közös nagy ügyének, a demokráciának és ne számítson arra, hogy a földreform során földhöz jusson. De azok, akik a mai nehéz időkben a termelés terén önfeláldozó munkát végeznek, elsősorban jogosultak a magyar föld birtoklására. Debrecen, 1945. január 25. .. .. , • . . . Földművelésügyi Minisztérium Nyomtatott plakát. Bam L. Siklósi j. fszb. 1945-565- Készült Taizs József könyvnyomdájában Pécsett. 1. 1945. január 24. Az alispán utasitása a főszolgabirókhoz a gazdátlanul hátramaradt lovak elhelyezésével ill. juttatásokkal kapcsolatos eljárásról. A hadműveleti események következtében részben a menekülő német csapatok, részben pedig az orosz felszabadító hadsereg kötelékei a legyengült és hadműveleti szempontból alkalmatlan lovaikat szabadon engedték, illetve egyes gazdák részére juttatták. Ugyanakkor pedig a gazdák tulajdonában lévő kevés számú lovak nagy részét elrekvirálták. A szabadon hagyott lovakat egyesek elvitt lovuk pótlásaként önkényesen gondozásukba vették, mások pedig üzérkedésből Összegyűjtve értékesítették, illetve fuvarozás céljából jelenleg is tartják. A hosszutartamu háború folytán előállt mai nehéz viszonyok megkivánják, hogy a termelés érdekében mindenki fokozott mértékben teljesítse kötelességeit, hogy a létfenntartáshoz szük-