Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - GODÓ ÁGNES: Baranya megye a felszabadító harcok időszakában 1944-1945

coló hadseregek mögöttes területévé. Ilyen minőségben hivatott volt ezek utánpótlásának, ellátásának, a harctevékenységükkel kapcsolatos igények, stb. kielégítésére. Itt helyezkedtek el a Front-raktárak, a kórházak, itt történt meg a csapatok felváltása, sőt átszervezése és kiképzése is pl. jugoszláv és bolgár vonatkozásban. A hadműveleti záróvonalon belüli területen a katonai közigazgatás is érvényben volt. Azt a szovjet (néhány helyen a jugoszláv, majd bolgár) kommendánsi hivatalok gyakorolták. A szovjet helyőrségparancsnoks^ágoknak, illetve a Szövetséges Ellenőrző Bizottság kiküldött megbízottjának az alapvető kérdésekben meghatározó szava és intézkedési joga volt. Ebben a sajátos helyzetben mind a polgári, mind a haditörvények hatályban voltak és egyaránt vonatkoztak a katonai személyekre, valamint a polgári lakosságra. Mindezekből kiindulva kell tehát a megye felszabadulását követő hónapok eseményeit mérlegelni és értékelni. Ez a rendkívüli állapot természetesen nagymértékben befolyásolta az uj élet kibontakozását. Ez a hatás azonban összességében a fejlődés pozitív tendenciáinak érvényesülését segítette elő, annak ellenére, hogy az objektíve adódó társadalmi, gazdasági, katonai stb. feladatok megoldása nem volt problémamentes. 42 Az uj élet kibontakozása A felszabadulással uj élet kezdődhetett Baranya megyében is. A 25 esztendőn át üldözött haladó gondolat előtt kitárultak a megvalósulás lehetőségei. Felszabadultak az elnyomottak és remény költözött minden becsületes, alkotó munkára vágyó ember szivébe. Ezt az uj életre ébredést, ennek segítését a felszabadító parancsnokságok elsőrendű, in ternacionalista kötelességüknek tartották. Az éppen csak felszabadult helységekben a lakosság és az arcvonal érdekében egyaránt elsődleges követelmény volt a közrend és a közbiztonság helyreállítása. Ezért a szovjet parancsnokságok a helybeliek képviselőivel már a felszabadulást követő órákban megbeszélték a legsürgősebb teendőket. A felszabadulás körülményeitől függően adódtak ezek a feladatok. Ahol harcok bontakoztak ki, ott elsősorban a torlaszok, akadályok felszámolása, az aknák hatástalanítása, utak, kutak megtisztítása, a sebesültek és betegek ellátása és az élet megindulásához szükséges alapvető feltételek megteremtése várt megoldásra. De ahol nem került harcokra sor, ott sem volt könnyű az élet viszonylag normális vágányokra helyezése. A visszavonuló fasiszták minden elmozdíthatót leszereltek, amit tudtak magukkal vittek (élelem, állatállomány, gépek, jármüvek, stb.), amit pedig nem tudtak elhurcolni, felrobbantották, vagy megrongálták. A vágányokat felszaggatták, a kocsiparkot tönkretették, a hidakat, átjárókat aláaknázták, sokat közülük megsemmisítettek. A termelőmunka megszűnt. A lakosság ellátása a legnagyobb nehézségekbe ütközött. Mindezt tetézte, hogy a megye területén összetorlódott több tízezer menekültet is el kellett helyezni és élelmezni. Döntő jelentőségű volt, hogy a felszabadulást követő napokban megalakultak a kommunista párt helyi legaális szervezetei, igy pl. a pécsi december 4-én. A kommunisták a szovjet parancsnokságok támogatásával azonnal hozzáláttak a demokratikus közigazgatás létrehozásához. Bekapcsolódtak ebbe a munkába a különböző demokratikus pártok is. Pécsett négy párt alakult

43 és ebben az időszakban a legerősebb a Kisgazda Párt volt, aminek következtében rövid idő eltelte után meglehetősen heves és egyre szélesedő pártharcok bontakoztak ki. A meginduló politikai élet, a lakosság helyes tájékoztatása megkövetelte a megyei lap megjelentetését. Igy kezdte meg munkáját a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja, azUj Dunántúl, Pécsett, a Perczel utca 2. szám alatti házban. Az újság mindvégig széleskörűen és tárgyilagosan ismertette olvasóival a katonai helyzetet, közölte a TASSZ jelentéseit a szovjet csapatok harcáról, a jugoszláv és a bolgár tájékoztató irodák közleményeit. Hirt adott a bujkáló fasiszták leleplezéséről, a nép nehéz helyzetével visszaélő feketézők, rémhírterjesztők megbüntetéséről, a Szovjetunió gazdasági segítségéről, az Ideiglenes Nemzeti Kormány intézkedéseiről, a hadüzenetről, a földreformról, annak végrehajtásáról stb. és természetesen a