Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)
TANULMÁNYOK - GODÓ ÁGNES: Baranya megye a felszabadító harcok időszakában 1944-1945
megye, valamint Pécs belső életének eseményeiről, a szovjet, a jugoszláv és a bolgár katonákkal tartott közös rendezvényekről, az eszperantó találkozóról és igy tovább. Az Uj Dunántúl szerkesztői, ujságirói, nyomdászai sok nélkülözést és fáradságot vállalva végezték munkájukat, hogy a 25 esztendővel azelőtt meginduló lap valóban hü krónikása legyen a megye történelmi sorsfordulója eseményeinek. December első napjaiban Pécsett a már működő demokratikus pártok képviselőiből megalakult az un. Intéző Bizottság, amely hamarosan felvette a nemzeti bizottság nevet és december 17-én megválasztotta a nemzetgyűlési képviselőket. A pécsi nemzeti bizottság hatásköre kezdettől fogva kiterjedt egész Baranya megyére és átmenetileg a jogalkotás jogát is magáénak tekintette. 44 Minden vonatkozásban részt vett a Függetlenségi Front programjának végrehajtásában. Közreműködött a népbiróságok megalakitásában, életrehivta az igazoló bizottságokat,részt vett az újonnan alakult demokratikus rendőrségnek a háborús és népellenes bűnösök üldözésére irányuló munkájában. Tevékenyen hozzájárult a gazdaság talpraállitásához és jelentős lépést tett a gazdaság legfőbb ágainak a dolgozók általi ellenőrzése felé. Február 28-án megalakította a termelési bizottságokat. Megállapította az alapvető élelmiszerek adagját és árát. Legfontosabb feladata a közigazgatás megszervezése volt és egészen 1945 áprilisáig gyakorlatilag a kormányzati tevékenységen kivül hatáskörében tartotta a közigazgatási ügyintézést is. Mint Csizmadia Andor megállapítja értékes tanulmányában: a pécsi és Baranya megyei bizottság mindaddig, mig az ország teljesen fel nem szabadult, mint állami feladatokat ellátó szerv illeszkedett be az állami mechanizmusba. 45 A reakció éppen ezért támadta a nemzeti bizottságokat Baranyában is, mert felismerte, hogy azok az uj, demokratikus Magyarország államhatalmi szervei és olyan program megvalósitói, melynek kidolgozásában és végrehajtásában a kommunisták döntő szerepet játszanak. Pécsett "a nemzeti bizottság a haladó erők szerve volt, egész működése, melynek motorja itt is a Kommunista Párt és segítője a kommunista főispán volt, a népi demokratikus épités szolgálatában állott." - irta Csizmadia Andor. 46 A nemzeti bizottság és általában a baloldali erők határozott, céltudatos tevékenysége gyümölcsöztetni tudta a szovjet katonai vezetés támogatását. December 22-én a szovjet parancsnokság hozzájárult, hogy a területileg illetékes orosz parancsnokság engedélye alapján segédrendőrséget szervezzenek és azokat felfegyverezve 4 7 elősegítsék a közbiztonság megszilárdítását. Február elején pedig megkezdődött a karhatalmi alakulatok (rendőrőrsök) felállítása is. 48 A segédrendőrök a legtöbb helyen szovjet, majd később bolgár katonákkal együtt hajtották végre feladataikat. Megakadályozták a túlkapásokat, biztosították a lakosság élet- és vagyonvédelmét, letartóztatták a gyanús elemeket 4 ^, stb. A közbiztonság viszonylag gyors megszilárdulása korlátok közé szorította a bosszú, a rablás és más alantas emberi ösztönök érvényre jutását, melyek a rendkívüli helyzetekben általában előtérbe kerülnek. A szovjet parancsnokságok a legmesszebbmenőén megértették a lakosság problémáit és a lehetőségekhez mérten segítették a helyi szerveket a feladatok megoldásában. Különösen a termelőmunka megindításában nyújtottak nagy támogatást. Szerepük volt a nyersanyag biztosításában, a gyárak, a bányák üzembe helyezésében, az ipari vágányok és általában a vasútvonal helyreállításában, a mezőgazdasági munka megindulásához szükséges feltételek megteremtésében. Ennek a segítségnek a mértékét, jellegét és hatását híven tükrözik a Baranya megyei Levéltárban őrzött korabeli iratanyagok. Hasonló módon és formákban adták meg a szükséges anyagi és más vonatkozású segítséget a helyi szerveknek és általában a lakosságnak, a bolgár parancsnokságok. Ezek elsősorban az aknamentesítésben, az utak helyreállításában, uj hidak építésében, a telefon és villanyhálózat javításában és a mezőgazdasági munkák elvégzésében működtek közre. A parancsnokságok és a nemzeti bizottságok közötti együttműködés külön fejezetét érdemelné az a szerep, melyet a katonai szervek a magyar nép évszázados követelése: a földosztás végrehajtásában töltöttek be. Amikor 1944. december 24-én hazaérkeztek Pécs képvise- ' lői a debreceni nemzetgyűlésről, hirt hoztak az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásáról és arról, hogy hamarosan igazi földreform lesz Magyarországon. 1945. március 15-én, aznap, amikor a szovjet és a bolgár katonák az utolsó harcokat vivták Drávaszabolcsért, megjelent az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmü-