Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

KUTATÓINK MŰHELYÉBŐL - SZABADOS MIHÁLYNÉ: A Magyar Kommunista Párt Baranya megyei szervezeteinek megalakulása és harca a demokratikus átalakulásért 1945-ben

Alapszervjellege: A lap szer<, ek száma: Taglétszám: Összesen: Város üzem bánya kerület 9 9 3 1193 2605 1712 5510 Járások pécsi járás hegyháti mohácsi 21 22 13 28 17 20 26 521 600 744 szentlőrinci pécsváradi villányi siklósi 585 468 446 1434 4798 Város és járások összesen 168 10308 A taglétszám növekedése az egyes pártszervezeteket igen nagyra duzzasztotta, amelyeket sem irányitani, sem összefogni nem lehetett, ezért a területi bizottság júniusban szervezeti változtatásokat hajtott végre. Elhatározta a pécsi pártszervezet - amely az üzemekhez nem tartozó párttagok szervezete volt - kerületre osztását. A pécsi pártszervezetből három kerületi pártszervezetet alakítottak a belvárosi, budai és szigeti városrész pártszervezetét. Helyiséghiány miatt a szétválás júliusban történt meg. A bányatelepek pártszervezetei közül a pécsbányatelepi és mecsekszabolcsi pártszervekből létrehozták az aknai, illetve műszakokra osztott alapszerveket. A vasutas pártszervezetet négy csoportra osztották és 50 párttaggal megalakították a postás pártszervezetet. A nagylétszámu alapszervezetekben a vezetőség nem ismerhette a párttagságot, nem foglalkozhatott velük, hogy igazi párttaggá nevelődjenek. Az uj párttagok a nagylétszámu pártszervezetekben nem merték véleményüket elmondani. A kisszámú aktiv párttagság mellett a passzív párttagok csapata alakult ki. A decentralizált pártszervezetekben a pártélet megélénkült, az üzemi pártszervezetek munkaversenyek kezdeményezői lettek. Versenymunkában június 29-re újraszerelték a brikettgyárát, a pécsi MÁV üzletvezetőség 6 hetes munkaversenyre hivta ki a szombathelyi és szegedi üzletvezetőségeket. A területi bizottság július 31-i jelentése értékelte a végzett munkát. A pártszervezetek helyzetéről megállapítja, hogy a szektás vonásokat még nem sikerült teljes egészében felszámolni, sokakban keltenek még előforduló diktatórikus módszerek félelmet, de árt a párt tekintélyének néhány olyan vezető is, aki megalkuvó politikát folytat. Mindkét irányzattal le kell számolni, de elsősorban a két munkáspárt együttműködését akadályozó baloldalisággal. A megélénkülő reakció ellen csak egységben vehetik fel a harcot. Számos jel figyelmeztet a szerveződő reakcióra, az üzemekben sztrájkot szitának, népbiróság ellen lázítanak, a hadifoglyok ürügyén szovjetellenes hangulatot keltenek. 25 Pl. július 26-án a népbiróságon Horváth alispán ügyének tárgyalásánál 400-an tüntettek a népbiróság ellen. A pécsi pártszervezet azonban július 28-án ellentüntetést szervezett, amelyen 4000 ember vett részt. Ez a tüntetés előkészitője volt a másnap tartandó nagygyűlésnek, amelyen Révai József és Molnár Erik voltak a szónokok. A párt célkitűzéseinek vonzóerejét 40.000 megjelent bizonyítja. A jelentés a területi bizottság munkájának hiányosságait az elégtelen politikai képzésben, az elmaradt eszmei színvonalban látja. A párttagok képzésének még mindig csak két fóruma van, a központi déldunántuli pártiskola és a bányász pártiskola. A szemináriumi oktatás, amely nagy létszám nevelését oldhatná meg, még mindig nem valósult meg. A tömegszervezetek pártirányitása sem megfelelő, különösen az értelmiségi dolgozók megnye-