Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

KUTATÓINK MŰHELYÉBŐL - SZABADOS MIHÁLYNÉ: A Magyar Kommunista Párt Baranya megyei szervezeteinek megalakulása és harca a demokratikus átalakulásért 1945-ben

rése és aktivizálása maradt el a kívánalmakhoz mérten. A jelentésben felsorolt hiányosságokon kivül azonban meg kell állapitanunk, hogy az ifjú­ság és a nők szervezése terén sem voltak az eredmények kielégitŐek. Az MNDSZ szervezetek számát és taglétszámát nem ismerjük. A MADISZ 55 szervezetében 6500 fiatal tömörült. Az őszi választások közeledtével elsősorban a taglétszám növelésével foglalkozott a párt. Ezért egyszerűsítette a tagfelvételt, majd augusztusban a Központi Vezetőség elhatározta a tag­toborzást. Pécsen és a bányavidéken, üzemekben gyors sikereket értek el. A falusi alapszer­vek tagszerzési munkája nehéz és sokszor veszélyes feladat volt. A vagyonkorlátozott és kite­lepítésre váró volksbundisták állandóan nyugtalanították a telepeseket, nem egyszer atrocitások­ra került sor. Az "Uj Dunántúl" augusztus 9-én arról tudó s it, hogy Véménden 80 székely telepes össze­ütközött a svábokkal, akik leöldösték állataikat. Augusztus 17-én közli az újság, hogy Baranya megyében a volksbundisták akadályozzák a mezőgazdasági munkát, megsemmisítik a telepesek betakarított élelmét, akik valósággal éheznek. A Területi Bizottság szeptember 4-én tartott ülésén foglalkozott a taglétszám további eme­lésével és meghirdette a tagtoborzási versenyt. Ezzel szélesre tárta a párt kapuit. A kommu­nista párt is kénytelen volt a többi párttal egysorban a tagszervezési versenyhez kapcsolódni, mert a párttagság száma összefüggött a hatalomért folytatott harccal. Ekkor már a pártok létszáma a hatalmi, közigazgatási, szakszervezeti pozíciók elnyerésé­ben döntően közrejátszott. A párttagság a gyors növekedéssel felhigult és a létszámnövekedés nem jelentett ugyanolyan erőnövekedést, de a pártnak, ezt ebben az időben vállalnia kellett, a forradalom továbbfejlődése érdekében. A területi bizottság taglétszáma július és október kö­zött 16. 637-ről 40. 280-ra nőtt. x A választási küzdelemhez a párt már augusztusban elkezdte az agitátorképző tanfolyamok szervezését. A mecsekszabolcsi bányászok augusztus elején 3 hetes pártiskolát szerveztek, a­melyet saját erőből tartottak fenn. Szeptember 11-én a területi bizottság és a pécsi pártvezetőség közös értekezletet tartott, amelyen elkészítették a választási munkatervet. A munkaterületeket a következőképpen osztot­ták fel: 26 1. A választási bizottságok és pártszervek választási munkáját Krancz Pál ellenőrizte. 2. Általános propaganda kérdésekkel és az értelmiséggel Hajdú Gyula foglalkozik. 3. Az üzemek és bányavidék propaganda felelőse Szűcs József és Horváth Ferenc mellettük nő szervező Ruzsits Józsefné. 4. A többi pécsi üzem munkájáért Vajda Gyuláné és Koller Jánosné felelt. 5. 10 tanfolyamot kell beindítani, amelyeken 8 napos oktatással képezik az agitátorokat. 6. Jármüveket kell nagy számban biztosítani. 7. Választási alap gyűjtését meg kell kezdeni. 8. Az Uj Dunántúl terjesztését meg kell javítani. 9. Minden erővel távol kell tartani a klerikális reakciót a választástól. A határozattá emelt munkaterv egyes pontjai eléggé elnagyoltak, de feltételezhető, hogy az egyes területek felelősei kimunkálták feladataikat és azt mar déktalanul végrehajtották.

Next

/
Thumbnails
Contents