Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - GODÓ ÁGNES: Baranya megye a felszabadító harcok időszakában 1944-1945

Pécs elfoglalására. November 28-án a 32. gárda gépesített dandár V. V. Szinyin századparancsnok vezette előrevetett osztaga előretört és estére bejutott a városba és ezzel biztosította a dandár útját is, amely megkezdte harcát Pécs keleti szegélyén. A dandár sikereit kihasználva a 6. gárda lövészhadtest 10. gárda lövészhadosztálya két ezredével bekapcsolódott a dandár tevékpnységébe. A 20. gárda lövészhadosztály elfoglalta Kozármislenyt és Pécsudvard keleti szegélyét. Itt harcok bontakoztak ki, melynek során felszabadították Kisherendet és Ujpetrét is. A 61. gárda lövészhadosztály egy része Liptód-Kátoly vonalán biztosította a hadtest jobbszárnyát. 25 Ezen a napon a 64. lövészhadtest átkelt a Karasica csatornán és felszámolta az ellenség ellenállását Villány és a 108. magassági pont körzetében. Felszabadította Illocskát, Ivándárdát és Ida-majort. A jugoszláv területen harcoló 75. lövészhadtest a népfelszabadító csapatokkal együttműködve kijutott BoIman-JagodnjakDarda-BiÍje vonalára. 2

^ November 29-re a helyzet a következően alakult: A 6. gárda lövészhadtest és a 32. gárda gépesített dandár hajnalban már benn volt Pécsett, de nyugati szegélyén még tartózkodtak németek. Ezek a délelőtt folyamán eltávoztak Szentlőrinc felé. A délutáni órákban Pécs felszabadult. 27 A Mecsek nem játszott különös szerepet a város védelmében, mivel a szovjet csapatok keletről érkezve Mecsekalján, a hegység déli lábánál elterülő síkságon át haladtak a városba. Pécs felszabadulása utáni napon harc nélkül vették birtokba a Mecseket is. A szovjet erők estére elérték a Mecsekszabolcs-HalastavakMálom-Keszü-Üszög vonalat. A Keszü és Üszög közötti magaslatért egynapos harcot vívtak. A pécsváradi járást (három legdélibb községe kivételével) már november 28-án felszabadította a 4. gárdahadsereg 41. és 62. gárdahadosztálya. 29-én pedig területe teljesen megtisztult az ellenségtől. A 64. hadtest elérte a Vókány-Kistótfa lu- Nagytótfalu-Siklóstól 2 km-re - Sikló s nagyfa lu keleti szegélye terepszakaszt. A 75. hadtest Egyházasharaszti-Old-Torjanci-Marcina-Ada-Bilje vonalán nyomult előre. Ezen a napon a XII. jugoszláv hadtest mindhárom hadosztálya (a 16., 36. , és 51.) bekapcsolódott a szovjet hadtest támadásába28 és a Barcs irányába történő előnyomulás során számos Drávamenti községet felszabadított. A 16. jugoszláv hadosztály három dandárjának állományában ekkor már l-l magyar zászlóalj is tevékenykedett. Ezekhez az alegységekhez érkeztek meg december első napjaiban a pécsi szovjet városparancsnok és a pártszervezet segítségével azok a baranyai fiatalok, akik a fasizmus elleni harcra önként jelentkeztek. 29 A 3. Ukrán Front csapatai november 25-29 között kifejtett tevékenységükkel teljesitették a főhadiszállás utasitását. 30 A fasisztáknak lélekzetvételi szünetet sem hagyva, átkeltek a Drávától északra a Dunán, szétverték az ellenségnek az itt kiépített védelmét

31 és mintegy 150 km széles és kb 50 km mély hadműveleti hidfőt létesítettek a Duna nyugati partján. Az Őszi esős időszak, a mocsaras terep és más viszontagságok ellenére a szovjet csapatok ez időszak alatt 2 250 km

2 területet vettek birtokba és 350 lakott helységet szabadítottak fel, köztük 32 várost - igy Mohácsot, Pécset és Bátaszéket. 32 November 29-én Mohácsnál megindult a mintegy 520 m hosszú, 16 tonna teherbírású pontonhíd építése. A híd elkészültével megindulhatott a 3. Ukrán Front folyamatos utánpótlása is. Mohács különben mindvégig egyik fontos utánpótlási átkelőhelye a szovjet csapatoknak. Biztosítására a januári német ellentámadás idején jelentős erőket dobott át Sarohin tábornok Somogy területéről. December 26-ig működött ez a pontonhíd. Január elején aztán a jég "meghizlalásával" jéghidat építettek a Dunán át. Január első harmadában ezen keltek át a beérkező 1.Bolgár Hadsereg (parancsnoka: Vladimír Sztojcsev altábornagy, ma ny. á. vezérezredes) csapatai is. ' A szovjet főhadiszállás utasítására a 3. Ukrán Front főerői Pécs felszabadítása után folytatták előnyomulásukat északi irányba, hogy bekapcsolódjanak a 2. Ukrán Front budapesti hadműveleti csoportjának harcaiba. Az 57. hadsereg arcvonala november 30-án Kisvaszar-Sásd-Abaliget-Pellérd-Németi-Harkány vonalán húzódott. Ezt követően, december 1-től az 57. hadsereg főerőkifejtése (a 6. gár-