Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - SZITA LÁSZLÓ: A Pécsi Dohánygyár kapitalizmus kori fejlődésének néhány vonása 1912-1944

A termelés alakulása 1912-1943 É V Szivarka db % Dohány (finom pipa) kg % 1912 19 680 560 51,1 ? ? 1914 38 480 665 100, 0 101 203 100,0 1917 120 344 111 312,7 110 678 109,3 1925 255 711 000 664,5 463 025 457, 5 1928 280 620 000 729,2 440 230 434,9 1930 268 290 359 697,2 460 327 454, 8 1936 316 320 000 822,0 282 000 278,6 1938 314 042 338 816,1 381 445 376, 9 1939 315 300 000 819,3 467 982 462,4 1940 439 221 036 1141,4 582 170 575,2 1941 524 496 300 1363,0 546 290 539, 7 1942 716 166 512 1861,1 559 325 552,6 1943 722 482 000 1877,5 608 331 601,0 Ha a már teljes kapacitással dolgozó gyár 1914. évi termeléséhez hasonlítjuk az 1943. évi termelési mennyiséget, akkor látható, hogy a szivarkagyártás a tizennyolcszorosára, a finom pipadohány gyártása hatszorosára emelkedett. Az országos szivarka-termelésben 1925-től a pécsi gyár jelentős helyet foglalt el. A rövidség kedvéért egy-két évet arányitsunk össze: 1925-ben kereken 1,8 milliárd darab össztermelésből 253 milliót; 1928-ban 2,3 milliárd össztermelésből 280 milliót; 1936-ban 2,5 milliárd darab össztermelésből 316 milliót; az 1943. évi 2,9 milliárd össztermelésből 722 milliót termelt a pécsi gyár. Az ország szivarkakészitó gyárai közül a fővárosi nagy dohánygyárak után a legjelentősebb helyet foglalta el. A termelés nagyfokú gépesítése mellett különleges minőségek töltésére a kézi technológiát továbbra is csekély mértékben alkalmazták. A termelékenység emelkedésének jellemzésére a következő összehasonlítást adjuk: 1912ben 170 munkásnő 8 órai műszakban kézitöltéssel 408 ezer darab szivarkát készített. 1940-ben egyetlen Triumph tipusu gépen 480 ezer darab szivarka készült, ugyanennyi idő alatt, s a gépek egyben csomagoltak is. Ha nem a kézi szivarkatöltést hasonlítjuk össze, hanem az 1925. előtti gépekét, akkor is az 1 óra alatti termelés 60 %-os termelékenység emelkedést mutatott a negyvenes években. Az eddigiekben technikai, technológiai és a termelés fejlődésének kérdéseit érintettük. A következőkben azt vizsgáljuk, hogy milyen hatással volt ez a munkásság létszámának alakulására, a gyáron belüli szakmai összetételre, továbbá, milyen szociológiai viszonyok alakultak ki a gyárban. Hogyan alakultak a munkabérek, a munkaidő, az egészségügyi feltételek. Végezetül a dohánygyári munkásság toké elleni szervezkedésének és harcának legfontosabb mozzanatait vizsgáljuk meg. IV. A munkásság helyzete 1./ A dohánygyári munkáslétszám alakulása A nagyarányú gépesítés az iparban általánossá tette az olcsóbb női munkaerő alkalmazását. Pécsett 1900-ban 802, 1910-ben 1844, 1920-ban 2193, 1930-ban 2332, 1941-ben 3210 nő dolgozott az iparban. Döntő részük betanított gépi munkásként. A pécsi iparban alkalmazott