Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)
TANULMÁNYOK - SZITA LÁSZLÓ: A Pécsi Dohánygyár kapitalizmus kori fejlődésének néhány vonása 1912-1944
A pécsi dohánygyár alapítása. A dohányfeldolgozó gyár Pécsett történő alapításának és felépítésének gondolata először a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara 1870 májusi ülésén merült fel, ahol a magyarországi dohánykereskedelem és dohányfeldolgozó ipar akadályait vitatták meg. A kamara javasolta a pénzügyminiszternek az 1867-től a magyar állami dohánymonopólium tulajdonába került kereskedelem és gyárak átszervezését, illetve rekonstrukcióját, továbbá uj, korszerű gyárak felépítését. 3 Sürgető feladatként jelentkezett ez valójában, mert mind több minőségi panasz hangzott el a magyar dohányipari termékek ellen. A magyar gyárakkal szemben az osztrák és német gyárak - jóllehet, dohány nyersanyaguk gyengébb minőségű volt - , kelendőbb árut dobtak piacra és a hazai gyáraknak komoly versenytársaikká váltak. A kamara titkára a jelentős dohánytermelő vidékeken dohánygyárakat javasolt felállítani. Az ülésen megalakult "dohány termesztési és dohány gyártási szakbizottság" a Dunántúlon általában, konkrétan pedig Pécsett (kereskedelmi és ipari központúsága miatt) dohánygyár felállítását javasolta a pénzügyminisztériumnak. Ugyanakkor ellenjavaslatként felvetődött Kapuvár, Sopron, Győr és korábban (1869-ben) Szombathely is. A kamara területén (Pécsett, Győrött, Nagykanizsán, Barcson, Sopronban és Tolnán) működő dohánybeváltó helyek évi adatait ismerjük 1852-1944 között. A beváltott dohánymennyiség az ország korabeli dohánytermelésének mintegy 6-8 %-át tette ki. Igy kétségtelenül reálisnak" tünt a dunántúli dohánytermesztésre is építeni egy feldolgozó üzemet. A pécsi tőke érdekeit és terveit kommentálva, a helyi némát uiság örömmel kapcsolódott a gyár alapitásának gondolatához. Hangsúlyozta, hogy Pécs nemcsak kereskedelmi központ, hanem ipari centrum is. A helyben kiépülő szénbányák minden jelentékeny ipari vállalkozást reálissá tesznek. Továbbá, némi túlzással hozzáteszi, hogy a városiban és közvetlen gazdasági hatósugarában kétezer főnyi női munkaerő (asszony és leány) vár munkaalkalomra. ^ A kamarai felterjesztésre a választ nem ismerjük. Elutasítását alátámasztja azonban az 1878-ban megismételt javaslatra küldött kormány-leirat, amely nem tartotta időszerűnek Pécsett, sem másutt a Dunántúlon alapitandó dohánygyár tervét. 5 A nyolcvanas évek közepén tizenkét dohányfeldolgozó gyár uj technikai apparátussal dolgozott. Ezek a következők voltakrBudapesten két gyár, Debrecenben, Fiúméban, Kassán, Kolozsvárott, Pozsonyban, Temesvárott, Selmecen, Szegeden, Szolnokon, Zágrábban egy-egy. A gyárak profiljában csupán szivar, pipadohány, illetve burnót szerepelt. A munkáslétszám 8000 főt tett ki. Az évi termelési produktum 800 millió db volt szivarból, és 143, 4S5 q különböző dohányt gyártottak. Különféle import dohányárukkal együtt a fogyasztást kielégítették. 6 A pécsi gyár tervéről ekkor lemondtak. A pécsi gyáralapitás tervét a filoxera megjelenése nyomán kibontakozó súlyos gazdasági katasztrófától sarkallva, a Pécsi Kereskedelmi és Ipar Kamara karolta fel újra. Támogatta ebben Pécs város tanácsa és a helyi polgárság, de a közeli munkaalkalmat remélte a jelentékeny munkanélküli tömeg is. 1883-ban a Pécsi Kereskedelmi és Ipar Kamara a miniszterelnökhöz felterjesztett emlékiratában a városba tóduló olcsó munkaerő foglalkoztatásának megoldásaként egy "állami dohánygyár leendő felállithatásával mindezen társadalmi bajok gyógyszerét" vélte megtalálni. ? A válasz késett, és végül semmitmondó általánosságokkal kerülte meg az emlékiratban indokul felhozottakat. 1891-ben a város és a Pécsi Kereskedelmi és Ipar Kamara ismét erőteljes akcióba kezdett, amely másfél évtizedes küzdelem után, 1906-ban a pécsi dohánygyár alapításához vezetett. E küzdelemben több ok játszott közre, amely a városi vezetést ujabb és ujabb emlékirat benyújtására, küldöttségek szervezésére késztette. Ezek között döntő gazdasági tényezőként hatott a pécsi és Baranya megyei szőlővidéken végigvonuló filoxera pusztítása nyomán jelentkező gazdasági és társadalmi válság. A polgármester 1891. október 5-én kelt jelentéséből, amelyet alapos és pontos felmérés előzött meg, kibontakozik a pusztulás képe. E szerint: "... Pécs sz. kir. város határában és a hozzátartozó közvetlen szomszédságában a filoxera rovar pusztitása 2003 katasztrális hold területen a következő: 1./ egyharmad részben elpusztult 446 hold szőlő, 2./ kétharmad részben