Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - KOPASZ GÁBOR: A gazdasági válság és az Alsó-Dunántúli Mezőgazdasági Kamara 1929-1933

aztán a megyék utasításokat adtak ki a cselédlakások felülvizsgálására. A Somogy vármegyei alispán is jelentette a földmüvelésügyi miniszternek, hogy a gazdasági cselédek lakásait olyan állapotba hozatja a munkaadó földbirtokosokkal, amely megfelel a vármegyei szabályrendeletnek. Az alispán a cselédek megfelelő' módon való elhelyezésére öt évi határidőt szabott és legkésőbb 1935. szeptember l-ig kellett a munkáltatóknak a birtokaikon lévő cselédlakásokat megfelelő módon átalakítani. Az alispán utasította a járások főszolgabiráit és a kaposvári polgármestert, figyelmeztessék a birtokosokat ezen kötelességeik teljesítésére és közöljék velük, hogy a cselédlakásokat a vármegyei szabályrendelet szerint már 1917. október 31-ig tartoztak volna átalakítani. A birtokosok meghallgatása után a főszolgabirák állapították meg az ütemszerü programot, amely szerint minden évben a munkáltatók kötelesek voltak átalakítani megfelelő számú cselédlakást ugy, amint azt előírta a megyei szabályrendeA kerületi mezőgazdasági kamarák részéről mindig volt olyan törekvés, hogy beleszóljanak a mezőgazdasági munkásközvetitésbe. Ezt a törekvést az Országos Mezőgazdasági Kamara is támogatta, de a munkásközvetitést a földmüvelésügyi miniszter magának tartotta fenn. Bár ez kizárta a nyerészkedést, amely megvolt a vállalati munkásközvetitésnél, mégis a kamarák a közvetítésnek bizonyos átszervezését javasolták. Ezt indokolta az is, hogy a minisztérium felügyelete alá tartozó Munkásközvetitő Iroda vidéki szervei iránt a munkások részéről alig volt érdeklődés, alig volt náluk munkakeresleti jelentkezés. A kamarák azt javasolták, hogy tegye a földművelésügyi minisztérium a mezőgazdasági munkaközvetítést automatikussá és bizonyos mértékig decentralizálja. Az átszervezésre vonatkozóan indítványozták, hogy a községek fektessenek fel munkáskatasztert a mezőgazdasági munkások lakóhely szerinti nyilvántartására és ebbe jegyezzék fel azok szerződési adatait. A községek a munkáskataszter adatairól havonta küldjenek jelentést a területileg illetékes kerületi mezőgazdasági kamarához, hogy igy a kamaráknak mindig tudomásuk legyen az egyes községekben előforduló munkanélküli mezőgazdasági munkásokról. A közvetítést, a mezőgazdasági munkások elhelyezését a kerületi kamarák intézzék és az Országos Mezőgazdasági Munkásközvetitő csak mint központi szerv maradjon meg irányító hatáskörrel. Az Alsó-Dunántuli Mezőgazdasági Kamara csatlakozott a Felső-Dunántúli Mezőgazdasági Kamara határozatához, hogy a nehéz gazdasági viszonyok miatt 1931. november 1-én tömegesen elbocsátás alá kerülő gazdasági cselédeket meg kell hagyni lakásukban legalább március l-ig, és hogy a gazdasági cselédek költöztetésének időpontját egészségügyi szempontból január 1-ről március vagy április l-re helyezzék át általánosan. Az Alsó-Dunántuli Mezőgazdasági Kamara a cselédköltöztetés időpontjául legalkalmasabbnak tartotta a Szentgyörgy napot (április 24) és korábbi határozatának megfelelően most is e mellett foglalt állást. Átirattal fordult a négy megye törvényhatóságához, hogy készítsenek szabályrendeletet a gazdasági cselédek tavaszi költöztetéséről. 12 Mivel az 1931. évi rossz termés miatt nem minden uradalom rendelkezett cselédkonvencióra elegendő gabonával, az alsó-dunántuli kamara - munkástigyi szakosztályának javaslatára kérte a földmüvelésügyi minisztertől, hogy az inséggabona akció során ne csak a mezőgazdasági munkásokról történjék gondoskodás, hanem a gabonaakciót terjessze ki azokra a gazdaságokra is, amelyek saját hibájukon kivül nem rendelkeznek elegendő gabonakészlettel, s igy a cselédek természetbeni konvencióját nem tudják kimérni. Ezzel azonban a kamara nemcsak a gazdasági cselédek gabonaellátását akarta biztosítani, hanem segíteni kivánt a bajba jutott uradalmakon is. A Tolna vármegyei Decs község elöljárósága a földmüvelésügyi minisztertől kérte a legkisebb munkabérek megállapítását. A minisztérium a kamara véleményének meghallgatása után megállapította a legkisebb munkabéreket Tolna megye központi járása részére, ahova Decs község is tartozott és elrendelte az ehhez való alkalmazkodást. Mivel azonban a munkabérmegállapitást nem közölték a kamarával, az alsó-dunántuli kamara kérte a földmüvelésügyi minisztériumot, rendelje el, hogy a munkabérmegállapitó bizottságok kötelesek legyenek közölni határozataikat a kerületi kamarákkal. Az Országos Mezőgazdasági Kamara utján a földmüvelésügyi miniszter megküldte az AlsóDunántuli Mezőgazdasági Kamarának is a Genfben ülésező Nemzetközi Munkásügyi Hivatalnak let.