Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

DOKUMENTUMOK - Hauerné Fuchs Teréz visszaemlékezése: A sásdi Fuchs család forradalmár tagjairól. (Közli: Banna Lajosné)

faluban senki sem vett részt az árverésen a forgalmi adóellenőrön és a végrehajtón kivül. Anyám el akarta adni a házat, volt is rá vevő, akit a biróságra idéztek és megtiltották, hogy megvegye. Még a bútort is lopva adtuk el éjjel, hogy legalább Bécsig tudjunk menni. Margit húgom már előrehaladott tuberkulózisban feküdt a pécsi kórházban. Ekkor már összeköttetésben voltunk Ádám bátyámmal a Szovjetunióból és ő jött a segítségünkre. De mennyi megaláztatást és üldöztetést kellett átélnünk, mig elérkezett az idő, hogy emigrálhattunk! 1931. április 1-én hagytuk el szülőföldünket mamám és három leánya. Ferkó öcsém Pesten maradt, ő hamarosan belépett az illegális Komm. Pártba, ahol igen aktivan tevékenykedett, egész a felszabadulásig. Pártunk tagja ma is. Apám egy darabig Sásdon maradt, azután Antal bátyámhoz ment Pestre, Ő is készült kijönni külföldre, de a gyorsan bekövetkező halál megakadályozta ebben. Kint Szovjetunióban nővérem férjhez ment Bozsó Dánielhez. Bozsó több izben illegális munkára volt kiküldve Magyarországra, pl. 1929-31ig Sallaival járt itt. A spanyol háborúban harcolt, a második világháborúban Moszkva védelmében hősi halált halt. Erről a szovjet rádió annak idején megemlékezett. Fia Endre sem tagadta meg apjának elvét. Hazaérkezésük után pár hónapra 1956ban az ellenforradalom idején elsők közt harcolt a partizán csoportba, majd végig harcolt, mig a rend helyre nem állt, amiért kitüntetésben is részesült. Az én férjem is fiatal egyetemista korában lépett be a prágai ifjú kommunista egyletbe. Becsületesen és elvéhez hűen minden tudását és erejét az emberek megmentésének áldozta. Életének és orvosi praxisának delén halt meg Szovjetunióban. A sok szenvedések ellenére is megőrizte a Fuchs család a szocialista társadalomhoz való tartozását. Közli : Banna Lajosné dr. Hauer Zoltánné Fuchs Teréz visszaemlékezésének eredeti példánya a sásdi kultúrotthon tulajdonában van.