Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

DOKUMENTUMOK - Szocialista szervezetek Baranyában a két forradalom idején. - Forrásszemelvény. (Közli: Szabados Mihályné)

Szocialista szervezetek Baranyában a két forradalom idején. A Tanácsköztársaság megdöntése után a belső ellenforradalmi erők egyik bázisa a dunántúli "fővezérség" volt, a tiszti bandákból szervezett "nemzeti hadsereg vezérkara, élén Horthy Miklóssal. A siófoki főhadiszálláson az ellenfor radalmi terror támogatására létrehozták a Dunántúli Központi Kormánybiztosságot. Ennek vezetője, őrgróf Pallavicini György "nevezte ki" az első kormánybiztosokat a Dél-Dunántúlon. Minthogy Baranya meg nem szállt része igen kicsiny volt, ezért ezt a területet a tolnamegyei kormánybiztos, Bartal Antal hatáskörébe utalták. A közvetlen intézkedésekre Bartal helyetteséül a Sásdon élő Koszits tb. főjegyzőt jelölte ki. A kormánybiztosok teljhatalommal léptek fel a csak a fővezérségnek, illetve a Dunántúli Központi Kormánybiztosságnak tartoztak engedelmességgel. Ebből a "jogforrásból" táplálkozott Bartal augusztus 29-én kelt utasitása, amelyben elrendelte, "a tanácskormány uralma alatt, ennek céljait szolgáló, az ipari és földmunkások, valamint magán- és köztisztviselők kebelében alakitott mindennemű politikai párt és szakszervezet azonnali feloszlatását, vagyonának leltározását és zár alá vételét. " E rendelkezés következtében kért jelentést a baranyamegyei kormánybiztosi megbizott, Koszits is a csonka megye területén működő íőszolgabiróktól a járásokban lévő szocialista szervezetekről. A beérkezett jelentések nem adnak ugyan teljes képet az osztályharcos, forradalmi szervezetekről, azonban mégis sokban kiegészítik ismereteinket a két forradalom időszakáról. A községi, járási és megyei direktóriumok tagjainak névsoraihoz képest ugyanis az egykorú források keveset árulnak el a párt- és szakszervezetek, vagy egyéb munkásszervezetekről, területi megoszlásukról, és e szervezetek erejéről. E tekintetben a kormánybiztosi rendeletre beérkezett jelentéseknek jelentős forrásértékük van. Közlésre érdemesnek tartjuk ezeket a dokumentumokat azért is, mert - több esetben - megőrizték számunkra azoknak az egyszerű embereknek a nevét, akik ötven évvel ezelőtt a forradalmi eszme öntudatos harcosai voltak megyénkben. A jelentésekben felsorolt munkásszervezeteket 1919. szeptemberében nem oszlatták fel. Ugyanis, mielőtt Bartal utasitása végrehajtásra került volna, a tolnamegyei kormánybiztos lemondott. (Ez az ellenforradalmi csoportokon belüli hatalmi harcokkal függött össze. ) Ujabb rendelkezés e tárgyban csak november 12-én érkezett a harmadik Friedrich-kormány belügyminisztériumától. Ez ugyan elrendelte "az ipari munkások összes szakszervezeteinek legfokozottabb ellenőrzését" - de feloszlatásukra nem adott utasitást. - Az ellenforradalom megerősödésével azonban e szervezetek működését az államhatalom helyi képviselői rövidesen lehetetlenné tették. X X X X X XXX