Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - DÁVID Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában

faszeget, mig az elsőt a hátul haladó másik szöghordozó vette magához. Ahány­szög került hozzá, annyiszor tiz ölet mértek és ennek alapján jegyezték fel a terület hosszát, illetve szélességét. Az utasitás szerint különösen arra kellett vigyázniok, hogy a mérés .megkezdésekor a szegek egytől-egyig az elől haladó szöghordozó kezében legyenek. Ezt a meglehetősen egyszerű felmérési módot nem becsülhetjük le, pontossága kielégitő volt. Pécsett a felmérés eredményeit rögzitő földkönyv adatait ké­sőbb a gyakorlatban számos esetben ellenőrizték. Erről tanúskodik az a Bara­nya megyei Levéltárban megtalált kötet és több mint 50 helyszinrajz, amelyet Berks városi földmérő készitett 1812 és 1844 között, 44 A különböző adás-véte­li ügyleteknél, birtokruházásoknál, megosztásoknál a térképek és iratok tanúsá­ga szerint a kataszteri felmérés anyagát telekkönyvként használtak. 45 Berks helyszínrajzainak elkészítése előtt a városi föidkönyvekben ellenőrizte a terü­leti adatok pontosságát és mérései általában fedték az ott közölt adatokat. Az itt-ott jelentkező kisebb különbségeket többnyire az eredetileg felmért parcella területének változása okozta, amint azt a bemutatott térkép is ábrázolta. ^ A térképeken egyébként mindenkor a kataszteri felmérés eredeti szakaszbeosztá­sát és parcellaszámait tüntették fel és a változásokat a földkönyvekben állan­dóan továbbvezették. Meg kell jegyezni, hogy Berks és kortársai már nem tudták, hogy az általuk használt "Grundbuch" a II. József-féle kataszteri felmérés alapján készült, ha­nem - miként a bemutatott lapon is olvasható - Anton Duplatre városi mérnök nevéhez fűzték keletkezését. E hiedelem alapja Duplatre ilyen irányú előzetes működése lehetett. A pécsi káptalan levéltárában Őrzött nagy értékű földköny­vei és térképei szerint 1781-ben valóban részletes mérnöki felméréseket készi­tett a káptalani birtokról. 47 Bár a levéltárban egyelőre csak Mánfa, Malom és Budafa részletes f elnyerésének eredményeit sikerült megtalálni, valószínű, hogy hasonló felvételek más helységekről, esetleg Pécsről is készültek. Erre utal, hogy eredeti szerződésének szövege szerint megbízatása a káptalan valamennyi birtokára szólt, 48 továbbá egy 1777-bŐl származó, másolatban fennmaradt tér­képe, melyen Pécs belterületét mérte fel hasonló pontossággal. ^9 Egy másik Luxevich "Grundbuch Verwalter" által kiállított iratban az eladás­ra kerülő földterület pontos kataszteri számának megadásakor a régi "úrbéres tabellára" hivatkozott. 50 Az adatokat visszakerestem és pontosan megegyez­tek a kataszteri felmérés megfelelő szakaszában az idézett számon felvett te­rülettel. A késői utódok tehát nem tudták, milyen forrás alapján végezték mun­kájukat. A kataszteri felmérés harminc-negyven év multán érthetően feledésbe merült és a város telekkönyvi hivatalának tisztviselői csak azzal törődtek, hogy a részletes adatok birtokában pontos munkát végezzenek. Mindenesetre Pécs volt az egyet len város, ahol H.József eredeti célkitűzései valóra váltak és a nagyfáradsággal készitett, jövőbemutató munkálat eredményeit a gyakor­ latban is felhasználták. A felmérés célja nemcsak a mezőgazdasági müvelés alatt álló terület pontos nagyságának megállapítása volt. A mérések befejeztével a termésbecslés el­készítéséhez láttak. Ez nem kevésbé fontos része volt a munkának és nem ke­vésbé értékes forrása ma a mult, kutató inak. A bevallások során ugyanis min-

Next

/
Thumbnails
Contents