Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - DÁVID Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában

ám ekkor hasonló szigorú mércével mérték a többi helység lakóit is. Így Baranya megye 257 helységében mindössze 2263 családfőt irtak össze, vagyis egy-egy helységre átlagosan még 9 sem jutott. - Ennél pontosabb adatokat tartalmazott egy ugyancsak 1696-ban készült kamarai összeirás, ^ mely szerint a várost 599 család lakta, mig a megye többi 269 helységében 3340 családfőt irtak össze. E szerint a megye egész népességének 15 százaléka Pécsett lakott és az összes többi helységben együttvéve csak öt és félszer anynyi adózót vettek számba. Ha számitásba vesszük az adóösszeirások hibaforrásait, az arányok mindenképpen szemléletesek. Egyébként sem valószinü, hogy Pécs összeírásában a többi helységnél erőteljesebben jelentkeztek volna a népesség kihagyására irányuló tendenciák, sőt a városok nincstelen zsellérei mindig könnyebben maradtak ki az összeirt adózók közül. A mezővárosokban ugyanebben az összeírásban Siklóson csupán 88, Mohácson 83, a legnépesebb községben, Hosszuhetényben pedig 82 család szerepelt. Ez utóbbi adat azonban kivételnek számított, mert a helységekben összeirt családfők átlagos száma ennél jóval alacsonyabb volt, egyre-egyre csupán 11,9 családfő jutott. Pécs város néptömörülése tehát messze kiemelkedett környezetéből, ezzel is bizonyítva központ jellegének változatlan fennmaradását. Ujabb bizonyíték erre az a nagyon pontos, szinte népszámlálásnak tekinthető 1698. évi összeirás, mely a városban 675 családot tüntetett fel. ^ Az Összeírtak száma a kamarai összeírásba felvettekéhez képest további 76 családdal gyarapodott. Ezek közül 28-an a közben eltelt két év alatt költöztek a városba, az ujabb 46 család pedig a felvétel pontosságának növekedését jelzi. Ebből a szempontból fontos mozzanat, hogy minden családfőnek személyesen kei lett megjelennie az összeírást készítő városi elöljárók előtt. Mégsem lehet len, hogy a nemesség, papság, honoráciorok illetve a legszegényebb néprétegek közül továbbra is kimaradtak néhányan, ezek figyelembevételével a családok száma 700-750-re egészíthető ki. Egy családra átlagosan 5 fot számolva Pécs város népességét a XVII. század végén 3 500 - 3 750 főre becsülhetjük ami a korabeli viszonyokat, a városok általános helyzetét és nagyságrendjét Ismerve jelentős népességszám volt. Mi sem bizonyítja jobban ezeknek az összeírásoknak pontosságát, mint az, hogy az 1715. évi országos összeírásban csak 333, 1720-ban pedig további csökkenéssel csak 320 családfő szerepelt. Miután a lakosság ilyen ütemű csökkenését sem a Rákóczi szabadságharc csatározásainak veszteségei, sem az 1709/10. évi pestis pusztítása nem idézhette elő, ^ az összeírások szemléletének megváltozásában kell a jelentős visszaesés okait keresnünk. 1715-ben 264 polgár mellett mindössze 69 zsellér csala dot soroltak fel, 1720-ban pedig a zselléreket teljes egészében kihagyták az összeírásból. Ez azt jelzi, hogy a regnicoláris összeírások szintje vagy még inkább rádiusza korántsem fogta át a társadalom egészét és nem hatolt sem legmagasabb, sem legalacsonyabb rétegeibe. Pécs népességszám fejlődésének követésére éppen ezért ezek az adatok nem használhatók^ és nem fogadható el a város népességszámára ilyen alapon becsült 2310 főről szóló, sokat idézett népességi adat sem. 2

^ A német beköltözések fokozódó ütemét és a természetes szaporulat alapján jelentkező növekedés ivét követve 1720-ra már 5000 fő körüli értékkel számolhatunk.