Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - DÁVID Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában

ám ekkor hasonló szigorú mércével mérték a többi helység lakóit is. Így Ba­ranya megye 257 helységében mindössze 2263 családfőt irtak össze, vagyis egy-egy helységre átlagosan még 9 sem jutott. - Ennél pontosabb adatokat tartalmazott egy ugyancsak 1696-ban készült kamarai összeirás, ^ mely sze­rint a várost 599 család lakta, mig a megye többi 269 helységében 3340 csa­ládfőt irtak össze. E szerint a megye egész népességének 15 százaléka Pé­csett lakott és az összes többi helységben együttvéve csak öt és félszer any­nyi adózót vettek számba. Ha számitásba vesszük az adóösszeirások hibafor­rásait, az arányok mindenképpen szemléletesek. Egyébként sem valószinü, hogy Pécs összeírásában a többi helységnél erőteljesebben jelentkeztek volna a népesség kihagyására irányuló tendenciák, sőt a városok nincstelen zsellé­rei mindig könnyebben maradtak ki az összeirt adózók közül. A mezővárosok­ban ugyanebben az összeírásban Siklóson csupán 88, Mohácson 83, a legnépe­sebb községben, Hosszuhetényben pedig 82 család szerepelt. Ez utóbbi adat azonban kivételnek számított, mert a helységekben összeirt családfők átlagos száma ennél jóval alacsonyabb volt, egyre-egyre csupán 11,9 családfő jutott. Pécs város néptömörülése tehát messze kiemelkedett környezetéből, ezzel is bizonyítva központ jellegének változatlan fennmaradását. Ujabb bizonyíték erre az a nagyon pontos, szinte népszámlálásnak tekinthető 1698. évi összeirás, mely a városban 675 családot tüntetett fel. ^ Az Összeír­tak száma a kamarai összeírásba felvettekéhez képest további 76 családdal gyarapodott. Ezek közül 28-an a közben eltelt két év alatt költöztek a város­ba, az ujabb 46 család pedig a felvétel pontosságának növekedését jelzi. Eb­ből a szempontból fontos mozzanat, hogy minden családfőnek személyesen kei lett megjelennie az összeírást készítő városi elöljárók előtt. Mégsem lehet len, hogy a nemesség, papság, honoráciorok illetve a legszegényebb népréte­gek közül továbbra is kimaradtak néhányan, ezek figyelembevételével a csalá­dok száma 700-750-re egészíthető ki. Egy családra átlagosan 5 fot számolva Pécs város népességét a XVII. század végén 3 500 - 3 750 főre becsülhetjük ami a korabeli viszonyokat, a városok általános helyzetét és nagyságrendjét Ismerve jelentős népességszám volt. Mi sem bizonyítja jobban ezeknek az összeírásoknak pontosságát, mint az, hogy az 1715. évi országos összeírásban csak 333, 1720-ban pedig további csökkenéssel csak 320 családfő szerepelt. Miután a lakosság ilyen ütemű csökkenését sem a Rákóczi szabadságharc csa­tározásainak veszteségei, sem az 1709/10. évi pestis pusztítása nem idézhette elő, ^ az összeírások szemléletének megváltozásában kell a jelentős visszae­sés okait keresnünk. 1715-ben 264 polgár mellett mindössze 69 zsellér csala dot soroltak fel, 1720-ban pedig a zselléreket teljes egészében kihagyták az összeírásból. Ez azt jelzi, hogy a regnicoláris összeírások szintje vagy még inkább rádiusza korántsem fogta át a társadalom egészét és nem hatolt sem legmagasabb, sem legalacsonyabb rétegeibe. Pécs népességszám fejlődésének követésére éppen ezért ezek az adatok nem használhatók^ és nem fogadható el a város népességszámára ilyen alapon becsült 2310 főről szóló, sokat idé­zett népességi adat sem. 2 ^ A német beköltözések fokozódó ütemét és a ter­mészetes szaporulat alapján jelentkező növekedés ivét követve 1720-ra már 5000 fő körüli értékkel számolhatunk.

Next

/
Thumbnails
Contents