Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - DÁVID Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában

Pécs népességének pontos nagyságát és a magyar városok között betöltött helyét legmegbiznat óbban az első magyarországi n épszámlálás alapján vizsgálhatjuk meg. Elkészítésének él 1 1784 volt, de 1788 elejéig továbbvezették és igy az 1786-1789 között végrehajtott kataszteri felméréssel azonos időpontból szolgáltatott fontos adatokat a város demográfiai jellegzetességeiről. Pécs 1784-7. évi lélekszámának és társadalmi megoszlásának adatait az 1. sz. tábla tartalmazza. ^1 1. tábla. Pécs szabad királyi város népessége az első magyarországi népszámlálás szerint. Rovat megnevezése 1784/5. 1787. Házak száma 1.474 1. 501 Családok száma keresztény 1. 837 1. 924 zsidó Jogi népesség 8. 392 8. 922 Távolievők száma 103 79 Helyben tartózkodó idegenek 564 308 Tén3deges népesség 8. 853 9.151 Férfiak közül házas 1.436 1. 556 " Tr nőtlen 2. 694 2. 886 Férfiak összes száma 4. 130 4. 442 Nők száma Összesen 4. 262 4. 480 A férfiak közül : pap 133 92 nemes 117 147 tisztviselő 48 60 polgár 473 483 paraszt 1 polgár és par. ör. 285 340 zsellér . 1.448 1. 514 egyéb 141 247 szabadságolt kat. 5 8 1-12 éves gyermeki! 1. 134 1.158 13-17 éves gyermek 345 393 Az adatok végeredményben azt mutatják, hogy a XVÏI. század végétől 1787-ig Pécs népessége több mint kétszeresére, a családok száma pedig az összeirásban szereplőkhöz képest csaknem háromszorosára nőtt. Ebben a természetes szaporulatnak a városok általában kedvezőtlen közegészségügyi viszonyai következtében Pécsett is alighanem kevesebb része volt és a népesség gyors megduzzadását elsősorban a beköltözések idézték elo. A környező falvakból érkező magyarokon kivül a Baranya megyei te lep ité sekkel egyidejüieg jelentős számú német lakosság is települt a török uralom alatt bosnyák-szerb lakosokkal erősen feltöltődött városba. A bevándorlók száma azonban a török után