Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)
TANULMÁNYOK - KOPASZ Gábor: A répacukorgyártás kezdete a Dél-Dunántúlon 1837-1867
és cukormennyiségről: Tulajdonos A gyár jele A gyártott cukorfai ta és mennyisége Tulajdonos A gyár jele Finomított cukor, mázsa Nyerscukor, mázsa Cukorszörp mázsa Linberger Gyula FZF 160,443,80. A pécsi cukorgyár néhány évi működés után leállt. Már 1847 őszén olyan értelmű jelentést tett a pécsi városi tanács a helytartótanácsnak, hogy a cukorgyártás a gyárban megszűnt. A gyár ekkor még állt, csak nem üzemelt. Te ljes felszámolására csak 1849 elején került sor, amikor a Nedeczky és Linber ger közötti nagy per teljes végrehajtása megtörtént. Pécsett pedig cukorgyár aiapitását csak a mult század utolsó évtizedében vetették fel újra, a mai kaposvári cukorgyár létesítése idején. Tolna megyében csak egyetlen cukorgyár létesült a répacukorgyártás kezdeti időszakában, mégpedig Tolnán Festetics Rezső gróf birtokán. Már előtte is történtek ugyan kisérletek Tolna megyében hazai alapanyagokból, elsősorban céklarépából való cukorelőállitásra, de ezek csak háziipar jellegű próbálkozások voltak. Festetics RezsŐ tolnai cukorgyárát 1837-ben alapitotta és négy éven keresztül állott fenn. A gyár 1840-ben érte el legmagasabb cukortermelési eredményét. Jó felszerelése és a cukorkészités alapossága miatt nagy reményeket fűztek a gyár működéséhez nemcsak Tolna megyében, hanem az egész Dél-Dunántulon. A tolnai répacukorgyár működésének további biztosítására is gondolhatott akkor Tolna vármegye, amikor 1840-ben felterjesztésben kérte a hazai ipari termékeknek az örökös tartományokba való vámmentes bevitele engedélyezését. Ugyanis a Magyarországba behozott iparcikkekre kivetett harmincad vám olyan csekély, hogy nemzeti iparunk teljes elfojtását eredményezheti, ami pedig teljes elszegényedésre fog vezetni - irta Tolna vármegye. Festetics tolnai cukorgyárára vonatkozó járási, illetve megyei jelentést ugyancsak az 1840. évben találunk a Tolna megyei Levéltárban. Az illetékes járási főszolgabíró ugyanis azt 3 jelenti a megye közgyűlésének, hogy felszólítására Festetics Rezső, aki gyárában céklar$tpából cukrot kész it, ugy nyilatkozott, hogy cukorgyára igen jó állapotban van. Ugyanezt jelentette Tolna megye is a Helytartó Tanácsnak, kiegészítve még azzal, hogy Festetics gyárán kivül a megyében több cukorgyár nem működik. ^ A tolnai répacukorgyár 1841-ben még üzemelt, de ebben az évben be is fejezte működését. A következő 1842. évben már azt jelenti Tolna vármegye, hogy területén'egyetlen cukorgyár sem működik. Ugyanilyen nemleges jelentéseket
