Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - KOPASZ Gábor: A répacukorgyártás kezdete a Dél-Dunántúlon 1837-1867

A soproni iparkamara területén tehát igen rangos helyet foglalt el a répacukoripar. A gyárak számát tekintve is, viszonylag a Dunántúlon sokkal több cukorgyár létesült, mint más országrészekben. Ezekből az 1837~1867-ig terjedő időszakban hét, illetőleg nyolc cukorgyár működött a Dél-Dunántúlon, amelyek tényleg répa cukorgyárak voltak, nempedig valamely háziiparszerü cukorfőzők. A megyék területén lét esitett és működő cukorgyárakról a megyék közgyűlésének eleinte évenként kellett jelentést tenni a helytartótanácshoz. Ezek a jelentések elsősorban azt a célt szolgálták, hogy a kezdődő répacukoripar fejlődését a helytartótanács minél jobban előmozdíthassa. A helytartótanács már 1837-ben arra hivta fel többek között Somogj' megyét is, hogy ajánlja a megye területén mindenkinek a répacukor készítését, mert ebből jelentős évi nyereségre lehet szert tenni, s egyben a megye tegyen jelentést a répacukorgyárakről. 12 A helytartótanács felhívásai a megyékhez évenként tovább ismétlődtek 1845-ig. Ennek végrehajtásaként Somogy megye közgyűlése kiadta a helytartótanácsi rendeletet a járási főszolgabiráknak és a tőlük beérkezett részjelentéseket öszszegezve, évenként felterjesztette a helytartótanácshoz. A felterjesztett jelentések kiterjedtek a cukorgyárak számára, a céklarépa termesztésére, s az ebből készült cukor mennyiségére és a gyártmányféleségekre. Ha a jelentések felterjesztése valamilyen okból késett, a helytartótanács állandóan sürgette a megyéknél a jelentések felküldését. A magyar udvari kamara 1846 tavaszán olyan körlevelet adott ki, amelyben félévenkénti rovatos kimutatások beküldését kivánta meg a megyéktől. Sőt rovatos jegyzékeket kért visszamenőleg az 1844. és 1845. évek cukorgyárairól, cukorgyárosairói, répatermesztéséről és répacukorgyártásáról is. A félévi rovatos jegyzékeket ugyancsak a helytartótanács gyűjtötte be a megyéktől, s ezeket azután továbbterjesztette a kamarához, ^ Ezeket a kimutatásokat 1949 végétői két példányban kívánták meg és a es. kir. kamara kerületi felügyelőségéhez kellett beküldeni. A cukorgyáraknak ezenkívül minden gyártmanyukból 2-3 fontnyi mennyiséget a Kir. Egyetemi Orvosi Karhoz kellett felküldeni, nyilván vegyi elemzés céljából. A minták felküldését a szigetvári cukorgyár is rendszeresen végezte. Mellékelten kimutatást közlünk a dél-dunántuli répacukorgyárakról, feltüntetve a megyék, községek, gyárosok, működési évek és a gyárak kapacitásának, a feldolgozott évi répamennyiségnek adatait. Czindery László szigetvári két répacukorgyára összevontan egy rovatban tüntettük fel, hiszen csak egy évben, 1853-ban dolgozott együtt mind a két gyár, de az első gyár ebben az évben már igen alacsony kapacitással. Lényegében