Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - KOPASZ Gábor: A répacukorgyártás kezdete a Dél-Dunántúlon 1837-1867

a második, modernebb gyár utódja voit az előbbinek, folytatója az első gyár munkájának. A táblázatban feltüntetett hét, illetve nyolc cukorgyár közül hármat Linberger alapitott, vagy legalábbis részt vett a létrehozásukban. Ugyanis a pécsi cukorgyár, amig csődbe nem jutott, egészen és kizárólag Linberger tulajdona volt. Előtte a kastélyosdombói gyárnál társtulajdonos volt, a szigetvári első cukorgyár létrehozásánál pedig mint répacukorgyártó szakember működött közre, segitett Czindery Lászlónak a gyár létrehozásában, technikai berendezésében. Linberger Gottlieb Gyula Pozsonyban született és mint répacukorgyártó szakembernek a pályája is onnan indult el. Német nyelvű családból származott, tehát anyanyelve német volt és mindig ezen a nyelven beszélt a legszÍvesebben. Sokat tevékenykedett az ország különböző részein és igy magyarul is megtanuit, de a magyar nyelvben sohasem érezte magát elég erősnek. Ha levelet irt, vagy Írásbeli nyilatkozatot kellett tennie, ezt legszívesebben mindig német nyelven végezte. Saját vallomása szerint Linberger már 1827-ben alapitott egy kisebb répacukorfőzőt nem messze Pozsonytól, amelyet - bár gyárnak nevez - nagyság és kapacitás tekintetében még nem sorolhatunk a gyárak közé. 1833-ban Lacsny Miklósnak az első magyar répacukorgyár alapitójának egyik gyárát vezette Bátorkesziben. 1834-ben Pesten a Hold utcában répacukorgyártó tanintézetet szervezett és répacukorfőző tanfolyamokat tartott. E tanfolyamokon arra tanította hallgatóit, hogyan lehet répából házilag cukrot előállítani. Ezzel a répacukorkészitésnek háziipar jelleget kivánt adni. Rövidített tanfolyamai csupán két napig tartottak. Állította, hogy ez alatt az idő alatt meg lehet tanulni a cukorfőzést. Linberger rövidített tanfolyamain a tandíj 30 forint volt. A hosszabbított tanfolyamain a cukorfinomitást és a már tiszta cukornak süvegekbe való formázását tanította, s ezért az alaptandijhoz még 10 forintot kellett fizetni. A házi ipar szerű cukorkészitést Linberger még a gyáralapitásoknál is fontosabbnak tartotta, mert kevés pénzzel megoldható és semmi befektetést nem igényel. Lényeges szempont volt az is, hogy a répacukorgyártás kezdeti időszakában a házi cukorfőzést könnyen össze lehetetett kapcsolni a répatermesztéssel. Linberger tanfolyamainak a hatására az 1830-as évek végén több száz magyar család foglalkozott a répacukor házi főzésével. Sok helyen a szőlőpréseket használták fel a répalének a megdarált répapépből való kisajtolására. Linberger tanfolyamai iránt sokan érdeklődtek külföldiek is: poroszok, lengyelek, oroszok, svédek és franciák. Akik a tanfolyam elvégzése után mint cukorfőzők akartak elhelyezkedni, azt igérte Linberger, hogy el is helyezi őket hazai, vagy külföldi cukorgyárakban, ti. Linberger azért apostola volt a gyáralapitásoknak is. Lelkesen támogatta a nagybani cukorgyártást is és széles körben ösztönözte a földtulajdonosokat a répatermesztésre. Linberger nevét a répacukor gyár tó szakmá-