Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)
KUTATÓINK MŰHELYÉBŐL - PETROVICH Ede: Az egyetemalapitó Vilmos pécsi püspök és Janus Pannonius sírhelye
feltűnőbb, hogy Koller rajza ' az északkeleti torony északi falsíkján egy tető csatlakozását mutatja és ábrázol egy ajtót is e sikon 3 lépcsővel. De nem hiányzik az irásos bizonyíték sem. A pécsi káptalan egyik 1782. évi gyűlésén felmerül a kérdés, lebontható-e a délkeleti toronyhoz csatlakozó Szathmáryépület, hogy helyébe tőle 7 méternyire keletre felépítsék a mai levéltári épületet. A vita során az egyik hozzászóló attól fél, hogy a torony le fog dőlni, ha nem lesz mellette semmiféle támaszték. Érvül azt hozza fel, hogy még az északkeleti toronyhoz is emeltek a mohácsi vész előtt egy épületet biztosítékul. * 8 Mindezek tehát azt bizonyítják, hogy valóban volt az északkeleti torony körül valamilyen építmény. Nem a felsorolt érvek, hanem egyedül Hauy és Hermanng térképeinek és Koller rajzának vizsgálata késztette Gosztonyi Gyulát is a következő megállapításra: "Koller rajza áz északkeleti torony északi falfelületén tetőcsatlakoz ás vonalát tünteti fel. Emnek formája arra enged következtetni, hogy az épület a torony keleti falsíkjánál körülbelül a torony félvastagságánál tovább terjedt kelet felé. Sem Hauy terve sem Hermanng rajza itt épületet vagy épületromokat nem jelez, csupán Hauy rajzán érzékelhető egy észak felé vonuló falazat, de a torony keleti síkjában. Viszont Szőnyi 1922. évi ásatások eredményéről szóló közleményében közölt fényképfelvétele szerint, amely az északkeleti torony alapfalait tünteti fel. a keleti toronysaroktól az északi falsík vonalában alapfal vonul kelet felé.... A székesegyháztól északra cca 600 m távolságban tereplépcső következik, amelynek magassága meghaladja a szentély padlószintjét. Lehetséges tehát, hogy itt egy kápolnatoldalék helyezkedett el északi irányban ugy, hogy padlószintje megegyezett a torony első emeleti padlószintjével, vagy annál néhány lépcsőfokkal magasabb volt és ennek keleti apszisát jelzi Hauy emiitett falazatának kis félkörű kiépítése. . . Bizonyos tehát, hogy itt egy toldaléképület jelentette az Összeköttetést, amely már a török hódoltság végén megsemmisült és Hauy idejére már csak néhány falmaradványa maradt meg. Hermanng térképezése idején pedig a kertrendezés ezt is megsemmisítette. ... Épület jelenlétét bizonyítja az a csúcsíves falnyilás is, mely a sekrestye ablakaihoz viszonyítva nagy méretű és a torony első emeletére vezet. Gótikus keretezése arra mutat, hogy már a gót időkben készült. Felette a torony nyugati faipillére mellett a padlástér magasságában jelentkező kisebb falnyilás és lépcsoszerü alsó keretezése szerint a torony második emeletéről lehetett az épület padlásterét megközelíteni. A toldaléképület tehát feltétlenül már a gót időkben készült. Alatta valószinüleg átjáró volt, melyen át a székesegyház mögötti keskeny udvar és a nyugati kapuépitményen át a nyugati tér, azaz a vár legbelső övezete is megközelíthető volt. Az a benyomásunk, hogy Gosztonyinak nem állt rendelkezésére egy tiszta Hauy térkép és ezért nem vette észre, hogy Hauy a belső vastag várfal vonalában kelet felé vékonyabb vonallal más alapfalakat is jelez. Ezért gondolja Gosztonyi, hogy a szóbanforgó toldaléképület északi irányba húzódott. Ezzel szemben mi azt véljük, hogy a kápolnának kelet-nyugati fekvése volt. Mindez azonban csak következtetésen alapuló elmélet, amelynek igazolsára figyelembe kell vennünk a kérdéses terepet is. Ma a vonatkozó terep igy alakul; A székesegyház északi falsíkja mentén egy kikövezett 620 m széles ut húzódik. Ennek északi szegélyén egy cca 60 cm magasságú fal vonul végig. Ettől kezdve a terep részüs, cca 30 fok alatt négy és fél méter magasságig emel-