Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Ódor Imre: Az első népképviseleti országgyűlés baranyai követei

cse, 1846; Hunnia függetlensége, Jéna, 1847) a reformellenzék programjának elfogadtatásáért, megvalósításáért, az érdekegyesítés paraszti bázisának megteremtéséért harcolt. Owen, Fourier, Cabet nyomán foglalta rendszerbe 1843-ban {Józanész, Bp., 1848) elképzeléseit a magántulajdont kiküszöbölő, osztály nélküli kommunista társadalomról, kifejezve a falusi és városi szegénység hosszú ideig meg sem fogalmazott ösztönös vágyát. Felvetette a jobbágyság minden váltság nélkül történő megváltásának, a feudális viszonyok forradalom útján történő felszámolásának lehetőségét. 1846-os európai útjáról visszatérve Batthyány Kázmér gróf bródi birtokán rejtőzött. Itt írt röpirataiban {Nép szava, isten szava, Buda-Pest, 1848; Korteskönyv), melyeket az ellenzék 1847 márciusi konferenciájára küldött Kossuthnak kiadás végett, határozott cselekvést követelt a rendektől. 1847 márciusában elfogták és sajtóvétségért bűnvádi eljárást indítottak ellene. Budavári börtönéből 1848. március 15-en szabadította ki a pesti nép forradalma. 1848 áprilisában Munkások Újsága címmel a parasztság és a munkásság érdekeit megszólaltató hetilapot adott ki. A hetilapok, vagy legalábbis tartalmuk valószínűleg eljutottak Siklós környékére - elsősorban református lelkészekhez, de más polgári származású falusi vezetőkhöz és „írástudókhoz" is. Ennek hatására - jóval a hivatalosan kitűzött választások előtt 1848. május 28-án a Siklós melletti Sándor-hídjánál és Csepelyen (Drávacsepely) népgyűlést hívtak össze, ahol Táncsicsot egybehangzólag követnek ajánlották és egy-egy küldöttséget bíztak meg felkérésére, illetőleg a sokak aláírásával ellátott felkérőlevél kézbesítésére. A népgyűlésekről Baranya vármegye meglepve értesült, hiszen a választási törvény ilyen módon történő jelölést nem ismert. Vizsgálatot rendelt el, melynek anyagából egyértelműen megállapítható, hogy Táncsics műveinek a hatása váltotta ki a népgyűlések összehívását. A kihallgatottak, akik között szerepeltek a népgyűlések szónokai, nyilvánosan is hivatkoztak Táncsics műveire, de a jegyzőkönyvi vallomásokban is emlegették azokat. Tarnóczai Dániel nagyharsányi bíró, a Sándor hídjánál tartott népgyűlésen adta elő: a jelölésnek ezután már nem volt akadálya. Csepelyen pedig Láng Ferdinánd uradalmi tiszttartó (a népgyűlés egyik kezdeményezője) a követválasztás szükségességéről, továbbá Táncsics emberi tulajdonságait és társadalmi helyzetét kiemelve javasolta a siklósi kerület követéül. Munkácsi Albert református lelkész szintén Táncsics megválasztását ajánlotta. A jelölés kérdése így már az 1848. június 20-ra kitűzött választás előtt mintegy három héttel eldőlt. A választási törvény szerint kétféle módon lehetett Táncsics követ: városi polgárként, mint pesti háztulajdonos, vagy mint