Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Ódor Imre: Az első népképviseleti országgyűlés baranyai követei

egynegyed teleknyi birtokkal rendelkező gazda. Táncsics Mihály vagyoni helyzetét a jelölők és a választási elnökség rosszul ítélhette meg, amikor az utóbbi feltétel meglétét kérték számon, így a szükséges negyed telket a nagyharsányi bíró, Tarnóczai Dániel pótolta. „A nagy számmal egybegyűlt választók közakaratai Baranya megyében kebelezett siklósi kerület részéről követül Táncsics Mihályt választván meg, a fentnevezett kerületnek a legközelebbi három évre leendő országgyűlés követéül Táncsics Mihály elnökileg kijelentetett." Megbízólevelét Táncsics az országgyűlés első napjaiban mutatta be, július 6-án - az elsők között - már az igazolt képviselők névsorában szerepelt. Közben Békés mezőváros választóközönsége is megtisztelte bizalmával, de Táncsics, bár egy ideig úgy vélte, mindkét mandátumot elvállalhatja, utóbbiról lemondott és Siklós képviseletét választotta. Munkáját megbízói élénk figyelemmel kísérték, igen határozottan képviselte is őket - benyújtotta az őt választó községek úrbéri panaszait és a jobbágyfelszabadítást teljessé tévő törvényjavaslatokat - de különösebb eredmény nélkül. A veszélyben lévő haza gondjai az úrbériség kérdését lassan háttérbe szorították. A várakozás csakhamar türelmetlenségbe csapott át, majd választói csalódottsága váltotta ki a közismertté vált megszólítással kezdődő levelet: „Hallja Kend Táncsics! Mi úgymint a kend választói, kendbe nagy bizodalmunkat vetettük, midőn kendet megválasztottuk követünknek, azért, mert kend nekünk sokat ígért; de sokokbul - mint a kend ujságjábul látjuk - még csak valami sem lesz". Noha tevékenységét a szabadságharc követelte nemzeti egység érdekeinek rendelte alá, programja, mely a forradalom vívmányainak továbbfejlesztését célozta, írásainak hangja heves ellenállást váltott ki. Lapját betiltották, Táncsics Mihályt megkísérelték elszigetelni, nevetségessé tenni. A szabadságharc bukása családjával Aradon érte, innen Gyulaváriba majd Kötegyánba ment és megpróbált álnéven, haszonbérlő parasztként elrejtőzni Gyárak pusztákon. Mivel itt nem volt biztonságban, szeptember végén hamis útlevéllel szekéren, gyalog Pestre ment, ahol két háza volt a Józsefvárosban, a Tömő utcában. Táncsics itt 8 évig rejtőzött a föld alatt. Felesége varrásából és igaz barátai jóakaró értelmiségiek és proletárok titkos segítségéből élt a család. Forradalom alatt született gyermekét a nehéz években a másodszülött követte, és a kis jövevény még nehezebb helyzetbe hozta a szegény anyát. Közben a pesti cs. kir. hadbíróság ítélete alapján 1851. szeptember 23-án jelképesen - in effigie - kivégezték. Illegalitásban írt röpirataiban 1848-49 tanulságait elemezte, ellenállásra szólított az önkényuralom ellen és felkelést készített elő.