Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Pálmány Béla: Az első népképviseleti országgyűlési választások Magyarországon

PÁLMÁNY BÉLA AZ ELSŐ NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK MAGYARORSZÁGON Európa tavaszának szívet melengető itáliai, párizsi, bécsi eseményei és az ünnepi méltóságú pesti forradalom hatására 1848. március 12.-április 11. között a pozsonyi diétán a szabadelvű reformpolitikusok tábora Kossuth Lajos vezetésével diadalra vezette az alkotmányos forradalmat. A kortársak egybehangzóan azt vallották, hogy az újonnan törvénybe iktatott alapvető polgári szabadságjogok közül a legjelesebb a népképviseleti jog volt. A választójog kiterjesztése révén megszűntek a nemesi rendek korábbi politikai kiváltságai és a közel ezer esztendeig jogfosztott „nyomorult adózó népet" is beemelték az alkotmány sáncai közé. így a nép képviselői útján immár maga is kifejezhette saját - osztály, csoport és települési - érdekeit, részt vehetett az országos politikai vitákban, döntésekben, a törvények immár a „nép szavának" meghallgatása után születtek meg. A NÉPKÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS LEFOLYÁSA A leendő országgyűlés szervezetét és működését az 1848. évi IV. és V. tc.-ek határozták meg. Ellentétben a rendi diéták sok száz éves gyakorlatával ezt a parlamentet nem három évenként hívták össze, hanem a követeket három esztendős időtartamra választották, eredetileg csak a téli hónapokban tervezték az üléseket. A gyűlések színhelye a koronázó város, Pozsony helyett, végre az ország központja, Pest, az 1848-tól elterjedt elnevezéssel Budapest lett. Megmaradt a törvényhozás 1608 óta fennálló kétkamarás rendszere. A Főrendiházat változatlan formában fenntartották, elnökét és másodelnökét a király nevezte ki, de már nem feltétlenül a nádor személyében. Az alsó tábla, vagy Képviselőház ezzel szemben maga választhatta elnökét, a személynök többé már nem volt automatikusan e testület elnöke. Az országgyűlési követek népképviselet alapján álló választását szabályozva kikötötték, hogy „a politikai jogélvezetet azoktól, kik annak eddig gyakorlatában voltak, elvenni" a diéta jelenleg nem érzi hivatásának. így mindazok, akik a megyékben és a szabad kerületekben eddig az országgyűlési követválasztásokon szavazati jogot élveztek, meghagyattak e jogukban.