Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Füzes Miklós: Batthyány Kázmér gróf dilemmája (A magyar külpolitika alternatívái 1849. április-júliusában)

A kormány tehát kész egy őszinte kibékülésre a szláv nemzetiségekkel, akik pillanatnyilag háborúznak vele. Kész arra, hogy megvalósítsa minden nemzetiség egyenlőségét. A magyar nyelv csak az Országgyűlésen élvezne előnyt, ha Horvátországnak részt kell ezen venni, magának ennek az ország­nak kell erről döntenie, mindaddig, míg az egyformán képviselt nemzetisé­gek többsége másként nem dönt. Magyarország, Horvátország és Erdély te­rületét azonban csak az uralkodó személyes beleegyezésével lehet a többi örökös tartománnyal összevonni. A szóban forgó viszonyok ily helyreállítása most annál inkább ajánlatos volna, mivel ez a legtermészetesebb és következésképp a legtartósabb lenne, anélkül, hogy a többi tartomány független fejlődését akadályozná. A legtermészetesebb lenne, mivel a magyar terület lakosainak (a szó leg­tágabb értelmében) vagyis ideértve Horvátországot és Erdélyt, ugyanazok az anyagi és erkölcsi érdekei, ez a terület természetes egységet alkot, közös tör­ténelmük hatásával megerősítve. Ez a rendezés lenne a legtartósabb, mivel az osztrák politikát megfosztaná attól az eszköztől, hogy a Monarchia különböző részeit egymás ellen hasz­nálja fel. Nem akadályozná meg a többi állam független fejlődését, ellentétben más, a sajtó által mostanáig vitatott tervvel, minden vidék megtalálná benne jövőjét. Egy ilyen rendezés Németországnak is kedvére lenne. A Monarchia szövetséget alkotna, melynek tagjai szavatolná egymásnak jogaik kölcsönös fenntartását. A történelem által meghatározott természetes csoportosulás megkönnyítené ennek megtartását, mivel az összeütközés szinte lehetetlen lenne. Bármely egyéb helyzetet Ausztriával kapcsolatban csak fegyveres erővel lehetne ránk kényszeríteni. Vajon ez tartós lenne? Va­jon előnyös lenne ez a többi népnek? Mindezt az Ön megítélésére bízom. Nagyjából így képzelek el egy békés megegyezést. Jól gondolja meg az, aki ma Ausztria sorsáról dönt, mielőtt örökre szövetséget kötne. Ha az oszt­rák fegyverek már győztek, túl késő lesz mindannyiunknak. Fogadja stb. Szarvady Frigyes magyar követség titkára m.p. (Másolat. Francia. Ford.: B orsy Judit) 3. Paris, május 14-én Két utasítást vettem, egyiket tengeren, másikat szárazon át, azokban fog­laltakat tettem. A hajó dolga úgy áll mint írtak, nem igen fog lehetni meg­menteni. A trieszti áruló monda, hogy az osztrák kormánynak adja át.

Next

/
Thumbnails
Contents