Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Füzes Miklós: Batthyány Kázmér gróf dilemmája (A magyar külpolitika alternatívái 1849. április-júliusában)

A kormány tehát kész egy őszinte kibékülésre a szláv nemzetiségekkel, akik pillanatnyilag háborúznak vele. Kész arra, hogy megvalósítsa minden nemzetiség egyenlőségét. A magyar nyelv csak az Országgyűlésen élvezne előnyt, ha Horvátországnak részt kell ezen venni, magának ennek az országnak kell erről döntenie, mindaddig, míg az egyformán képviselt nemzetiségek többsége másként nem dönt. Magyarország, Horvátország és Erdély területét azonban csak az uralkodó személyes beleegyezésével lehet a többi örökös tartománnyal összevonni. A szóban forgó viszonyok ily helyreállítása most annál inkább ajánlatos volna, mivel ez a legtermészetesebb és következésképp a legtartósabb lenne, anélkül, hogy a többi tartomány független fejlődését akadályozná. A legtermészetesebb lenne, mivel a magyar terület lakosainak (a szó legtágabb értelmében) vagyis ideértve Horvátországot és Erdélyt, ugyanazok az anyagi és erkölcsi érdekei, ez a terület természetes egységet alkot, közös történelmük hatásával megerősítve. Ez a rendezés lenne a legtartósabb, mivel az osztrák politikát megfosztaná attól az eszköztől, hogy a Monarchia különböző részeit egymás ellen használja fel. Nem akadályozná meg a többi állam független fejlődését, ellentétben más, a sajtó által mostanáig vitatott tervvel, minden vidék megtalálná benne jövőjét. Egy ilyen rendezés Németországnak is kedvére lenne. A Monarchia szövetséget alkotna, melynek tagjai szavatolná egymásnak jogaik kölcsönös fenntartását. A történelem által meghatározott természetes csoportosulás megkönnyítené ennek megtartását, mivel az összeütközés szinte lehetetlen lenne. Bármely egyéb helyzetet Ausztriával kapcsolatban csak fegyveres erővel lehetne ránk kényszeríteni. Vajon ez tartós lenne? Vajon előnyös lenne ez a többi népnek? Mindezt az Ön megítélésére bízom. Nagyjából így képzelek el egy békés megegyezést. Jól gondolja meg az, aki ma Ausztria sorsáról dönt, mielőtt örökre szövetséget kötne. Ha az osztrák fegyverek már győztek, túl késő lesz mindannyiunknak. Fogadja stb. Szarvady Frigyes magyar követség titkára m.p. (Másolat. Francia. Ford.: B

orsy Judit) 3. Paris, május 14-én Két utasítást vettem, egyiket tengeren, másikat szárazon át, azokban foglaltakat tettem. A hajó dolga úgy áll mint írtak, nem igen fog lehetni megmenteni. A trieszti áruló monda, hogy az osztrák kormánynak adja át.