Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)
Hermann Róbert: Adatok a drávai védvonal történetéhez 1848. június-szeptember
KATONAI ELŐKÉSZÜLETEK A DRÁVA MENTÉN Ekkor ugyanis már csapatok gyülekeztek a magyar-horvát határ mindkét oldalán. Az 1848 április 10-én Vas, Zala, Veszprém és Sopron megyék kormánybiztosává kinevezett Csány László egymás után küldte jelentéseit arról, hogy a Horvátországgal szomszédos területeken illír bujtogatok járnak, akik a nemesek ellen lázítják a volt jobbágyokat, s a Muraköz (a Mura és a Dráva folyók által határolt terület) Horvátországhoz csatolása mellett agitálnak. Jellacic Hrabovszkynak adott válasza pedig elővetítette annak lehetőségét, hogy a horvát fél fegyverrel próbál meg érvényt szerezni igényeinek. Csány még május 30-án jelentette Batthyánynak, hogy nemrég jött meg a Muraközből, de dolgai elvégzése után visszatér oda, „mert a szűnni nem akaró, sőt, növekedő illír rakoncátlanságok következtében a Dráva-vonalt egészen katonai szempontból tekintvén, azt folytonos figyelemmel akarom kísérni". Majd kifejtette, hogy mivel a nádor és a miniszterelnök „királyunk akaratjával kiadott rendeletei Jellacic által, szinte a király akaratában, tudtában, s megegyezésében gyökerezett rendeletekkel semmisíttetnek meg nem tartom lehetetlennek, hogy a magyar korona s magyar király katonái közt, talán már a közelben, harca kerülend a dolog". Ezért kérte Batthyányt, fordítsa figyelmét a Dráva-vonalra, „honnén, a délről előnyomuló magyar seregeket, hátés oldalmegtámadással pozitíve lehet segíteni, vagy legalább azzal használni, hogy az ellenségnek nagy része negatív állásba tétetik, a drávai részről minden órában megkezdhető operáció miatt - de már ez esetben, sokkal nagyobb erő lenne szükséges a mostani, említést is alig érdemlőnél". 7 Sztankó Soma, a miniszterelnök nemzetőrségi titkára május 31-én közölte Csányval, hogy Batthyány nagyon megörvendett, miszerint Csány „nézeteiben a gróf úrral egyetért, s annálfogva óhajtana Kegyeddel személyesen értekezhetni". A június 1-jei minisztertanács valószínűleg e jelentés hatására döntött arról, hogy Csány rendelkezése alá adnak 3000-4000 katonát Tolna, Baranya és Somogy megyék biztosítására. Szemere Bertalan belügyminiszter ezért június 2-án Csányt Zala, Somogy, Baranya és Tolna megyék, valamint Pécs szabad királyi város királyi biztosává nevezte ki, s megbízta, hogy a Dráva-vonalán összevonandó 4000 főnyi sorkatonasággal valamint az említett törvényhatóságok mozgósítandó nemzetőreivel oltalmazza meg a Dráva-vonalát. Az utasítás külön felhívta Csány figyelmét Eszék városa és az eszéki vár biztosítására. Csánynak „meleg szavakkal" kellett felhívnia a biztossága alá adott hatóságokat arra, hogy a katonaság ellátásában és szállításában ha7 MOL OHB 1848:266. 8 MOL Csány-ir. Min. lev. ME No. 2.