Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Hermann Róbert: Adatok a drávai védvonal történetéhez 1848. június-szeptember

zafiúi buzgalommal járjanak el. Csány dolga volt a nemzetőrség olyan módon történő rendezése is, hogy az „mozdíthatóvá tétetvén, mint a sorkatonaság kellően, de kímélve alkalmaztathassék". A Szemere és Kossuth által közösen fogalmazott rendelet szerint a nemzetőrség „csak a Dráva mellékén mint tartaléksereg fog alkalmaztatni, egyebütt nem, és ez alkalmazás sem terjedhet 3-4 hónapon túl". Csánynak a horvátországi és szlavóniai részeken Hrabovszkyval, a Tisza-menti megyékben (Bács, Torontál, Temes) Csernovits Péter királyi biztossal kellett együttműködnie. Az utasítás 7. pontja szerint a haderő összevonásának és felállításának célja egyelőre „nem megtámadás, hanem a védelem, az őrködés a Dráva-partján, oltalomnyújtás a [Horvátországból] kiüldözötteknek, vagy a Dráva mentiben veszéllyel fenyegetetteknek, az elszakadási és pánszlávi törekvés terjesztésének meggátlása, és általában véve elfoglalása azon pontnak és vonalnak, honnan, ha a sors úgy akarja, a korona jogait és a haza határainak épségét öröklött díszében és teljességében meg fogjuk védeni, és az ellenök elkövetett merényeket meg fogjuk torolni". Az utasítás hangsúlyozta, „hogy ha harcra leendnénk kényszerítve, kívánatos ezen demonstrációnak oda hatni, hogy a pártütő mozgalom a Dráván túl maradjon, s megtámadási irányt ne vegyen; - még mi nagyobb erőre felkészülni időt nyerendünk".

9 Az utasítás szerint tehát a Dráva-vonal védelmét a sorkatonaságnak kellett biztosítania, a nemzetőrségnek csak kiegészítő szerep jutott volna. Az utasítás a Dráva-vonal védelmére helyezte a hangsúlyt, azaz nem számolt a szlavóniai vagy Horvátország elleni hadműveletek lehetőségével. Ez érthető is, hiszen a kormány még reménykedett abban, hogy Hrabovszkynak sikerül megrendszabályoznia Jellacicot. A részletekről Szemere június 11-én és 13-án intézkedett. Június 11-én fogalmazott, de csak 16-án postázott, Vas, Zala, Baranya, Tolna és Somogy megyékhez intézett rendeletében értesítette a törvényhatóságokat Csány kinevezéséről, valamint arról, hogy az általuk kiállítandó nemzetőrség csupán tartalékul fog szolgálni. Június 13-án tudatta az egyes megyékkel az általuk két hét alatt kiállítandó nemzetőrségek létszámát. Eszerint Vas, Zala, Baranya s Somogy megyéknek 3-3000, Tolna megyének 2000 nemzetőrt kellett mozgósítania. Az utasítás ismét hangsúlyozta, hogy a kiállítandó haderő célja nem a hódítás, hanem a törvény uralmának és a király tekintélyének visszaállítása. A nemzetőrség felfegyverzésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „fegyvereit és kaszáit hordja össze" a kiállítandó nemzetőrök számára a nép. Az utasítás szerint a tövényhatóságok a további parancsokat Csánytól, Stevan Jovic vezérőrnagytól, az eszéki erőd parancsnokától vagy 9 KLÖM XII. 219-221.; Papi. 171.