Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Hermann Róbert: Adatok a drávai védvonal történetéhez 1848. június-szeptember

HERMANN RÓBERT ADATOK A DRÁVAI VÉDVONAL TÖRTÉNETÉHEZ 1848. JÚNIUS-SZEPTEMBER Az 1848 tavaszán szuverenitása jelentős részét visszaszerző magyar állam viszonylag korán arra kényszerült, hogy e szuverenitás megőrzése érdekében katonai előkészületeket tegyen. A délvidéki szerb lázadás és Jellacié horvát bán fegyveres támadással fenyegető intézkedései miatt a kormánynak mind a Bácskában, mind a Dráva-vonalon olyan őrvonalat kellett létrehoznia, amely alkalmas a szerb fölkelés kiterjedésének meggátlására, illetve a horvát támadás visszaverésére. Az országban állomásozó sorkatonság csekély száma miatt ehhez fel kellett használnia a nemzetőrség, illetve a frissen szervezett honvédség erőit is. Jelen közleményemben a Dráva-vonal szervezésével kapcsolatban kívánok néhány kérdésre választ adni. így arra, hogy 1. ténylegesen milyen erők álltak a Dráva-vonal védelmét szervező Csány László kormánybiztos és a katonai parancsnokok rendelkezésére; 2. milyen képet alakított ki a horvát fél a Dráva-vonalon folyó magyar előkészületekről; 3. alkalmas volt-e a drávai védvonal arra a feladatra, amelyre szánták, azaz a horvát támadás visszaverésére vagy elrettentésére?

1 AZ ELŐZMÉNYEK 1848 márciusában a horvát liberálisok lényeges követelése volt Horvátország, Szlavónia, Dalmácia és a Magyar Tengermellék, illetve a horvát és szlavón határőrvidék Háromegy Királyságként történő egyesítése, s a magyar hatóságokkal horvátul történő érintkezés joga. A báni szék az előző bán, Haller Ferenc 1845 októberi lemondása óta üresen állt, pontosabban Haulik György zágrábi püspök töltötte be, báni helytartóként. A báni szék betöltése a bécsi és pesti forradalom, illetve Batthyány Lajos miniszterelnöki megbízatása után vált hirtelen sürgőssé. Franz (Franjo) Kulmer báró ekkor javasolta az újonnan kinevezett osztrák miniszterelnöknek, hogy erre a katonai és politikai szempontból egyaránt fontos posztra Josip Jellacic bárót, az 1. báni határőrezred ezredesét nevezzék ki. Kollowrat maga is fontosnak tar1 Az eddigi irodalomból kiemelendő: Urbán, 1973. 159-169.; Aradi, 1973; Urbán: Pákozd 64-72., 82-95.; Szőcs: Csány 11-118.