Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Hudi József: Dunántúli parasztmozgalmak 1848 tavaszán és nyarán

Tolna 5560 24 2,5 Baranya 11 989 39 1,3 Összesen 58 741 — — A viszonylag kevés úrbéres birtokkal rendelkező megyék azok, amelyekben halmozottan jelentkeznek a konfliktusok. A nagy uradalmak mellett az elszegényedett középbirtokosok, sőt az egytelkes nemesek is céltáblái voltak a támadásoknak. Veszprém megye délkeleti részén, a mezőföldi Szilasbalháson, a mai Fejér megyéhez tartozó, egykoron kisnemesek lakta Mezőszilason élő kuriális zsellérek pl. már március 27-én fellázadtak s mintegy hatszázan fordultak munkaadóik ellen. Botokkal és dorongokkal felfegyverezve keresték fel uraik kúriáit, közölve velük, hogy jövőre sem árendát, sem napszámot nem adnak. Sőt, a csendesítésükre kivonuló vármegyei tisztségviselők felszólítását is semmibe vették. „Bár erősen fújt a szél - olvashatjuk a hivatalos jelentésben - égő pipáikat intéseinkre le nem vették, s az utcákon fel s alájárva kiabálták, hogy az urak nekik adjanak földet, mert különben nem jól fog lenni".

7 Erről azonban már nem ők, hanem a kivezényelt fél század katonaság gondoskodott, amely a tömeget lecsillapította, a hangadókat pedig kiemelte és a vármegye veszprémi börtönébe kísérte.

8 A Bakony szívében fekvő Pénzeskúton, a br. Splény család birtokán az uradalmi zsellérek március 31-én levélben kérték terheik eltörlését, s mikor látták, hogy ez nem vezet eredményre, május elején megtagadták a munkát. A földbirtokos csak a vármegyei szolgabíró hathatós közreműködésének köszönhette, hogy a parasztok nyáron felvették a munkát.

9 De nemcsak a falvak, a mezővárosok népe is elégedetlenkedett. Veszprém lakossága a két földesúr, a püspök és földesúr ellen lázadt fel április 6-án, s házankénti bormérési jogot, s a káptalani elvett Csererdő visszaadását követelte. Mivel a város vezetősége a nemzetőrségben nem bízott, itt is két század katonaság megjelenése állította helyre a rendet. Négy lázító iparos legény a megye börtönébe került.

10 A szomszédos Fejér megyében 1848 április-júliusa között elsősorban az úrbéres, s kisebb részt a kuriális zsellérek földfoglaló akcióival találkozhatunk. A mozgalom a csabdi és vasztélypusztai kuriális zsellérek fellépésével indult és a seregélyesi volt úrbéresekével zárult. A kuriális zsellérek az úri 7 Ember 195\, 24. 8 A br. Kress 7. könnyülovas ezred 2. századából kivezényelt 60 fő állította helyre a rendet. V.o. Hudi 1984, 417. 9 Hudi 1998, 60. Az érdekes az, hogy br. Splény Béla emlékirataiban „megfeledkezik" a történtekről {Splény 1984). 10 Francsics Károly visszaemlékezései, 1848. Kézirat a szerző birtokában.