Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Hudi József: Dunántúli parasztmozgalmak 1848 tavaszán és nyarán

HUDI JÓZSEF DUNÁNTÚLI PARASZTMOZGALMAK 1848 TAVASZÁN ÉS NYARÁN I. A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS ÉS A PARASZTMOZGALMAK 1848 tavasza a magyarországi parasztság számára olyan tömeges sorsélményt jelentett, amelynek hatása ma is kimutatható a népi tudatban. Az április 11-én szentesített törvények erejénél fogva megszűnt az egyházi tized, az úrbéri tartozás, kimondták a közteherviselést és a törvény előtti egyenlőséget. Az úriszék eltörlésével, a feudális jogintézmények megszűntével a jobbágyok felszabadultak a sok évszázados személyi függés alól. Köztudott, hogy az országgyűlés által március 18-án elfogadott három legfontosabb törvénytervezetet: az úrbéri viszonyok és a papi tized eltörlését, a közteherviselés bevezetését szinte azonnal kinyomtatták és megküldték a törvényhatóságoknak. A hatóságok az országgyűlés berekesztéséig általában mindkét felet: a volt földesurakat és a parasztokat is türelemre, önmérsékletre intették. Batthyány Lajos miniszterelnök már kinevezése napján, március 17-én arra hívta fel a törvényhatóságokat, hogy minden lehetséges eszközzel biztosítsák a békés átalakulást, a közrend és a közbiztonság fenntartását. A törvények szentesítéséig, az országgyűlés berekesztéséig terjedő időben a közbiztonsági kérdésekben a helyhatóságok a Dunántúlon is a maguk hatáskörében jártak el. A pesti Közbátorsági Választmány mintájára közcsendi bizottmányokat állítottak fel, a polgárőrségek átalakításával megszervezték a nemzetőrséget, népképviseleti alapon kiegészítették az önkormányzati testületeket és élénk politikai felvilágosító propagandával igyekeztek megnyugtatni a közvéleményt, hogy elejét vegyék a várható parasztmozgalmaknak és antiszemita zavargásoknak. Az átmeneti szakasz lezárultával, április közepétől kezdve a kormányzat szigorúan a törvények rendelkezései alapján kezdte meg a polgári berendezkedés kiépítését, s törvénytiszteletre szólította fel a népet is. A márciusi napok felhőtlen ünnepi hangulata egy csapásra szertefoszlott, amikor áprilisban és májusban a településeket járó szolgabírák vagy az általuk vezetett küldöttségek felvilágosították a köznépet a törvények valódi értelméről, s a vagyoni cenzus figyelembe vételével kezdték meg a nemzetőrség újjászervezését. Valójában ekkor derült ki, hogy a jobbágyfelszabadítás