Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Pordán Ildikó: A törökországi emigráció és „hétköznapjai" László Károly és Perczel Miklós naplóiban

franciák rögtön felvonultatták flottáikat a tengerszorosok védelmére. A törökországi kapcsolat a Porta elleni orosz támadás esetén a nagyhatalmak támogatásátjelentette volna számunkra, az orosz támadás előidézését szolgálta Bem szerint az is, hogy többekkel áttért mohamedán hitre.

9 A törökországi emigráció elnevezés nem bizonyul helytállónak olyan szempontból, hogy 1850. február közepéig bolgár földön tartózkodtak a száműzöttek. Az első állomás, ahol több mint két hónapot töltött az emigráció Vidin volt. Itt talán legfontosabb politikai esemény Kossuth vidini levele volt, amelyet a párizsi és londoni magyar képviselőkhöz írt, ebben ismét kormányzónak nevezi magát, a bukás fő okának Görgei árulását tartja, de ugyanakkor bízik a nagyhatalmak segítségében. A következő esemény, amely a széthúzást erősítette a már említett iszlám hitre való áttérés volt, szeptember 18-án kb. 250-en tértek át, Bem mellett Kmetty, Guyon és Stein tábornokok is. Kossuth nem tiltotta meg az áttérést, ő azonban nem volt erre hajlandó. Október 12-én megjelent Vidinben Hauslab osztrák tábornok, és felhívásában büntetlen hazatérést ígért a katonáknak, Kossuth ezt sem akadályozta meg, így 21-én kb. 3000-en hazaindultak, az ígéreteket nem tartotta be a Habsburg-monarchia, és újból besorozták őket az osztrák hadseregbe. Előzőleg már több százan meghaltak, szökést kíséreltek meg, néhányuknak így Egressynek, Szemerének sikerült is, Kossuth is tervezgette ezt. Az ottmaradók között tovább nőtt az elkeseredés, amikor október végén közölték, hogy tovább kell menniük. Kossuth és csoportja, kb. 320-an november 3-án erős török őrizet mellett elindultak Sumlába. Itt már az első napokban feléledt az ellenségeskedés Perczel Mór és Kossuth között. „Perczel Mór tábornok úr szállásán a laktanyában, nagy nyílt gyűlés tartatott. (:Perczel Mórban a pártoskodó szellem felébredt, főparancsnok lenni vágyott s e célból tartotta szállásán a gyűlést, hogy a gyenge fejűeket elkábítva részére vonja, s Kossuth kezéből a főhatalmat a magáéba ragadja, de célja nem sikerült:)

1 Az emigráció életében fontos eseménynek számított, amikor valaki Magyarországról vagy máshonnan körükbe érkezett, 1849. december 17.-én Bárdy Rudolf azt a hírt hozta, hogy az osztrákok orgyilkosokat küldenek Kossuth ellen, ennek volt is valóságalapja, sőt az emigránsok között kémek is voltak. A hír következtében megszervezték Kossuth személyes védelmét: „Dec. 19-től fogva a kormányzó úrnál éjjel-nappal egy lengyel és egy magyar tiszt volt őrködendők, hogy semmi idegen hozzá bé ne mehessen."

11 9 10 11 Az emigrációra vonatkozó irodalom közül kiemelnénk Lukács és Hajnal könyveit. László Károly: Napló 1849. Nov. 24kcn Uo.1849. Dec.l9kén