Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

feletti őrködéssel pedig a varoskapitany vezette fenti választmányt bíztak 91 meg. Abban, hogy a pécsi zsidóellenes mozgalmak nem váltak olyan erőteljesekké, mint a pozsonyi, pesti, szombathelyi és kőszegi - a pécsi zsidóság kicsiny, 250-300 főre tehető létszámán kívül a bölcsességük és visszahúzódásuk is szerepet játszott,

92 mint ahogy erről Pintér Mihály főbíró is beszámolt: „[...] az e városbéli zsidóság számos helybeli lakosnak abbeli kívánatát, miképp őket e városban tűrni nem akarják, kiűzetéseket sürgetve kívánják, megértvén, s a hírlapokban olvasván, a szállongó hírek után pedig hallván, a 40 családból álló helybeli zsidók nagyobb része, kik ugyan mindeddig semmi bántalmakkal sem illettettek, minden zavargást, s netalántáni megtámadást kikerülendők e városból távozva azon helyekre, ahonnan e városba lakni bejöttek, vagyonokat lakásokon bezárván elmentek, amidőn sorsukról a törvény, vagy felsőbb rendeletek határozni fognak, ismét visszatérendők."

93 A visszatérő zsidóság ezután csendben élte mindennapi életét. A városi tanács is azt jelentette a zsidóösszeírás felterjesztésekor: „[...], hogy miután városunk lakosságában jelenleg legkevesebb ellenszenv sem mutatkozik ellenük, további ittmaradhatásuk iránt a reájuk eddig is volt, s levő felügyelés mellett észrevételünk nincs."

94 A zsidóellenes megmozdulások több, meglehetősen összetett okokra vezethetők vissza. A hatalom meggyengülése tette lehetővé és a közvetlen kiváltó okai elsősorban a fentebb tárgyalt pénzügyi nehézségekben (átváltás körüli üzérkedésekben) és ellátási zavarokban keresendők. Később a pécsi zsidóság egyik vezetőjévé felemelkedő fiatal Engel Adolf is a „jelenleg azon okra, minthogy hazánkban zavarok vannak és a zsidók üldöztetnek keresetemtől elállók" indokkal vonta vissza 1848 júliusában férfiruha üzletnyitási kérelmét.

95 A bűnbaknak kikiáltott pécsi zsidók üldözéséhez hozzájárult, hogy Pécs mint püspöki székhely erősen katolikus város volt. Az 1848 előtti népesség számbavételek ugyan nem népszámlálások, azért a lakosság pontos számának meghatározására nem alkalmasak, de az arányok és tendenciák érzékeltetésére igen. Az 1843. évi népösszeírás csak a férfilakosság vallási megoszlását tartalmazza. Az 5860 férfi lakosság 98,33%-át a római katolikusok, 91 BML. Pécs város tan. jkv. 1703/1848. A pécsi tanács felhívását a MOIB március 30-i rendeletével közli Schweitzer 1966. Függ. 92 Simon 1989. 123-124. 93 Pintér Mihály főbíró jelentése Batthyány Lajos grófhoz. Pécs, 1848. március 30. MÓL. MOIB. ir. 256/1848. Közli SIMON 1989. 123. 94 Pécs város közgyűlésének jelentése a belügyminiszternek. Pécs, 1848. június 23. BML. Pécs város tan. ir. 2843/1848. 95 BML. Pécs város tan. ir. 3776/1848.