Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

1,52%-át a zsidók, 0,10%-át az evangélikusok és 0,05%-át a görögkeletiek alkották. Hasonló adatokat nyerünk az egyházi sematizmusokból. A pécsi egyházmegye 1843. évi sematizmusa szerint a 16 042 főnyi népesség 96,79 %-át a római római katolikusok, 1,74 %-át a zsidók, 0,93 %-át az evangélikusok, 0,32 %-át a reformátusok és 0,22 %-át a görögkeletiek tették ki.

96 A török megszállás alóli felszabadulás utáni első pécsi püspök, a harcias hitvédő Radanay (Radonay) Mátyás 1692-ben szigorú esküt tétetett a városi polgárokkal, hogy sem ők, sem az utódaik a nem római katolikusokat nem fogják megtűrni a városban. Ez az eskü indokul szolgált a jövevények megszűrésére. Csak II. József türelmi rendelete után, akkor is általában, felsőbb helytartónácsi beavatkozásra és rendkívül kis számban fogadtak be nem római katolikusokat a városba.

97 Az első evangélikus vallású, akit befogadtak Nendtvich Tamás gyógyszerész volt. O is csupán 1806-ban és kancellária engedelmével telepedhetett le.

98 A lassan gyarapodó evangélikus gyülekezet 1844-ben kapott arra engedélyt a tanácstól, hogy imaházat és iskolát létesítsen.

99 II. József zsidórendeletében többek között megengedte, hogy a zsidók keresztény elemi iskolákba járjanak. A zsidó diákok számára külön rituális konyha (zsidókonyha) fenntartása volt szükséges, amire hivatkozva telepedhettek le a zsidók Pécsett is. Az 1840: 29. tc. érvénybeléptéig azonban csupán egy-két zsidó család kapott letelepedési engedélyt. Számuk ezután növekedett meg valamelyest, ám még így sem haladta meg a 250-300 főt, mégis ők alkották a város második legnépesebb etnikumát.

100 A zsidóüldözések igazi és valóságos indítékát azonban a céhes iparos, kereskedő polgárság konkurencia iránti féltékenysége jelentette. A pécsi polgárság is szúrós szemmel figyelt minden versenytársat, különösen a más vallású kontár kézművességgel és kereskedelemmel foglalkozó zsidókat, amelyre 1848-ból is több példa említhető. A német szabó céh tiltakozott azért, hogy Hónig Dávid magát német szabó mesternek nevezi, mert csak mesterségének szabad űzhetését engedték és engedhették meg neki. A tanács felszólítására Hónig Dávid a mesteri cégtáblát levette.

101 A molnárok céhe kérte, hogy Weiszmayer Mózest, Kaufer Ignác zsidó kereskedőket és Schmaltz Józsefet tiltsák el az eddig engedélyezett vidéki liszt árusítástól. Megkeresésükre a tanács elrendelte, hogy kereskedői tevékenységüket ápri96 Móró 1995. 31. Cserkuli 1914. 1-2. 97 Móró 1995. 31. Az eskü szövegét közli. PÉCS EZER 1996. 109-110. 98 Baranyai 1972. 208., Baranyai 1976. 199. 99 Móró 1995. 31. 100 Schweitzer 1966.16-24. Cserkuti 1914. 2-27. Weisz 1929. 10-16. 101 BML. Pécs város tan. ir. 862, 1666/1848.