Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

Ernő Adolf szerkesztette. A lap később, május 12-től nevét Fünf kirchner Zeitungra változtatta. Hetenként kétszer, július elsejétől háromszor jutott el az olvasókhoz. A magyar nyelvű társlapját, a Pécsi Tárogatót május 3 l-e és június 1 l-e között adták ki. A helyi sajtó fellendülését jellemzi, hogy egy kifejezetten szórakoztató jellegű lap is feltűnt. A német nyelvű Das Fünfkirchner Bergmandl című lapot Lichtenstein József adta ki és feltehetően írta is. Mindössze három száma ismeretes.

46 A márciusi 12 pontban meghirdetett sajtószabadságot a gyakorlatban az áprilisi törvények megszigorították. Neuwirth Ernő is kénytelen volt átadni a lapja kiadását Weidinger Adolf pécsi nyomdásznak, mert nem tudta letenni a szükséges pénzbeli biztosítékot.

47 Hillebrand Márton ügyvéd ellen pedig sajtópert indított a város a sajtószabadság szellemében, a városi tanács visszaéléseiről április 10-én írt „Legyen világosság" című röpirata miatt

48 PÉNZÜGYI ÉS ELLÁTÁSI NEHÉZSÉGEK 1848 tavaszán, nyarán a lakosság mindennapi életét súlyos gondok terhelték, amelyek elégedetlenséget szültek: megingott az osztrák papírpénz árfolyama és hiányzott az ezüst váltópénz, ellátási nehézségek jelentkeztek, úgymint a vágómarha árának emelkedése és hiánya, a só beszerzésének hirtelen megnövekvő terhei. Az osztrák bankjegyek átváltása körüli üzérkedés újabb tápot adott az amúgy is meglévő zsidóellenes mozgalmaknak. A márciusi forradalom és az áprilisi törvények felszínre hozták az egyes társadalmi rétegek közötti ellentéteket.

49 A Habsburg birodalomban 1816 óta az Osztrák Nemzeti Bank pénzjegyei és kevés ércpénz jelentette a kizárólagos fizetési eszközt. (1848. év augusztusában Magyarországon Kossuth Lajos szerint kb. 40-50 millió forint osztrák bankjegy és 10 millió forint ezüstpénz volt forgalomban.) A bank által kibocsátott papírpénzek még nem tekinthetők a mai értelemben bankjegyeknek, kizárólag az arany és ezüstpénz helyettesítésére szolgáltak, ezért beváltásukat a bank garantálta is. A magyar országgyűlés által törvényesnek soha el nem ismert osztrák papírpénzek nem örvendtek valami nagy népszerűségnek, mégis mindenütt jobbára teljes értékben elfogadták őket. Az ellenszenvet elsősorban a felváltás, ezüstpénzre váltás nehézségei okozták.

50 Az 1848. február 22-24-i a párizsi forradalom közvetlen hatására megin46 Surján 1992. 118, 309, 321. Tas 1940. U.Szüts 1973. 19-20. BARANYAI OKMÁNYTÁR 1973. 328. 47 BML. Pécs város tan. jkv. és ir. 2560, 2641, 2647, 2683, 3379, 4054/1848. 48 BML. Pécs város tan. jkv. és ir. 1902 1/2, 1954, 1994,2128,2265,2662,2691/1848. 49 Simon 1989. 121., 126. 50 Faragó 6., 12-13., 150.