Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

gott az osztrák papírpénz árfolyama. A pénzügyi válságot alapvetően két tényező okozta: egyrészt túl sok papírpénz került forgalomba, amely a pénz elértéktelenedéséhez vezetett. Másrészt a tapasztalatlanságból fakadó helytelen pénzkibocsátási politika, ugyanis egyáltalán nem adtak ki papír váltópénzt, a legkisebb értékű pénz az ötforintos volt. Mivel nem állt elegendő kisebb címletű váltópénz rendelkezésre, a nagyértékű papírpénzek felváltása gondot jelentett, amely gátolta a forgalmat és a kereskedelmet.

51 A papírpénz megrendülésének, a pénzügyi zavaroknak törvényszerű és megszokott kísérőjelensége volt, hogy a pénzjegyeket nemes ércpénzre váltották át, és az arany, ezüst ércpénzt pedig kivitték külföldre, mert ott többet adtak érte. Az ezüstpénz hiánya azt jelentette, hogy eltűnt az aprópénz a forgalomból és valósággal megbénította a lakosság mindennapi életét. 1848 tavaszán papírpénzbeváltási pánik tört ki az országban. A lakosság Győrött, Budán, Pozsonyban és másutt is megrohanta a pénzbeváltó helyeket, hogy papírpénzét ezüstpénzre váltsa át. (A legelterjedtebb váltópénz az ezüst húszas volt, amelyből három tett ki egy forintot.) A pénzbeváltási roham hatására a lakosság visszatartotta a birtokában lévő nemes ércpénzt a fizetéseknél. A pénzválság felszámolása egyaránt elemi és közös érdeke volt a Habsburg kormányzatnak és magyar politikusoknak. Ezért igyekeztek a néptömegeket megnyugtatni az Osztrák Nemzeti Bank szilárd pénzügyi állapotáról, nagy mennyiségű ezüstpénz behozatalával biztosítani a papírpénz beváltását, valamint megtiltották a nemesérc külföldre való kivitelét.

52 Az Osztrák Nemzeti Bank első nyilvános számadását éppen a pozsonyi országgyűlés március 3-i felirati javaslatának hatására adta ki március 5-én. A bankkimutatást, amelyet Radenich Imre városkapitány ismertetett a városi tanács ülésén elég szűk körben - a tanács és a választott község előtt - hirdették ki.

53 A bankjegyek átváltásához pedig a város sürgősen ezüstpénzt kért a helytartótanácstól : „[...] Azon aggasztó hír, mely a bankjegyek értéke csökkenéséről minden felől szárnyalt, mindenkit figyelmessé tévén, akár mivel talán némelyek ezüstpénzöket a jelen állapot megszüntetéséig eltéve azt közrebocsátani nem kívánja, akár pedig az ezüst pengőpénz valóságos szűke miatt, a bankjegyek bőségében városunk lakosait és az egész messze terjedő vidéket olyannyira elrémítette, hogy mindenki csak a bankjegyeit vétel alkalmával ezüstre váltani törekszik, és már minden egyéb hirdetéseink, a kalmárok felszólítása, királyi sópénztámak főbíránk által a megyei alispánnál lett megkérése mel51 Faragó 100., 333. 1848-ban az Osztrák Nemzeti Bank ércalapja a kibocsátott bankjegyek mindössze tizedét tette ki, 1849. márciusában nyolcszor annyi osztrák bankjegy forgott közkézen, mint amennyi a bank ércalapja volt. Faragó 136-137., 222., 231. 52 Faragó 14-46., 102., 123-125. 53 BML. Pécs város tan. jkv. 1287/1848. Faragó 18.