Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Hermann Róbert: Adatok a drávai védvonal történetéhez 1848. június-szeptember

A HONVÉDSÉG A kormány még 1848 áprilisában határozott saját reguláris fegyveres erő, a rendes, mobilis nemzetőrség kiállításáról. A május közepén szervezni kezdett, rövidesen honvédségnek nevezett seregben a kormány a sorkatonaságnál politikailag megbízhatóbb fegyveres erőre számíthatott. E zászlóaljakat röviddel megszervezésük után a Délvidékre, illetve a Dráva-vonalra vezényelték. Az 1., pesti honvédzászlóaljat június 24-én indították útnak Pestről, az Ercsi-Velence-Székesfehérvár- Várpalota-Veszprém-Nagyvázsony-Tapolca-Keszthely-Kiskomárom-Nagykanizsa útvonalon. Nagykanizsára július 6-án érkezett meg az alakulat. Ezt követően a zászlóalj nagyobbrészt Nagykanizsán és környékén szállásolt, szeptember elején, a horvát betörés előtt Letenyén foglalt állást.

58 A 4., pozsonyi zászlóalj két századát augusztus 14-én Batthyány rendeletére Zomborra, majd onnan Verbászra vezényelték. A másik négy század szintén Batthyány rendeletére, augusztus 20-án Komáromban hajóra szállt, s 22-én Eszékre érkezett. Miután Stevan Jovic vezérőrnagy, várparancsnok nem fogadta be őket a várba, a Baranya megyei Bellyén, majd Darócon helyezték el őket. Noha Batthyány augusztus 28-án ismét intézkedett a négy század Eszékre történő bevonultatásáról, Jovic erre megint nem volt hajlandó, így a négy, összesen 550 főnyi század Bellyén maradt, majd miután Batthyány szeptember 16-án Verbászra rendelte őket, 21 -én érkeztek oda, s itt egyesültek a másik két századdal.

59 A Pápán állomásozó 7., szombathelyi és zalaegerszegi zászlóalj csak szeptember 6-án indult el a Devecser-Sümeg-Keszthely-Kiskomárom útvonalon Nagykanizsára. A zászlóalj szeptember 9-én - meglehetősen felszereletlenül - érkezett meg Nagykanizsára.

60 A 8., pécsi zászlóaljra, amely egyaránt közel volt a bácskai hadszíntérhez és a Dráva-vonalhoz, Csány szintén számíthatott. Mészáros Lázár hadügyminiszterjúlius 23-i intézkedése következtében azonban egy honvédzászlóaljat a bácskai táborba kellett vezényelni, mire Csány közölte: amint a zászlóalj megkapja szíjazatát és felszereléseit, megindulhat Verbász felé. Vitalis Ferenc őrnagy augusztus 12-én jelentette, hogy a zászlóalj 14-én indul. Ez meg is történt, azonban Csány augusztus 15-én megállította, és a Drávához 58 Urbán, 1973. 319., 346., Urbán Aladár: Honvédtoborzás Pest-Budán 1848-ban. Tanulmányok Budapest múltjából. XV. k. Bp., 1963. 424-426. A letenyei állomásozásra ld. MOL H 92. Országos Nemzető ségi Haditanács. Altalános iratok. 3631. 59 Urbán, 1973.323-324. 60 Urbán, 1973. 324., Molnár András: A 7. honvédzászlóalj története. (In:) Molnár András szerk.: A szabadságharc zalai honvédéi 1848-1849. Zalai Gyűjtemény, 33. k. Zalaegerszeg, 1992. 69-71.