Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Hermann Róbert: Adatok a drávai védvonal történetéhez 1848. június-szeptember

rendelte a zászlóaljat. Jankovich László Verőce megyei főispán augusztus 16-án jelentette Csánynak, hogy a 8. honvédzászlóalj augusztus 15-én Dár­dára érkezett. 16-án megjelent Jankovichnál Vitális őrnagy, s közölte vele, hogy Wolnhofer tábornok közlése szerint a 8. honvédzászlóalj nem nélkü­lözhető a bácskai táborban. Mivel Verőce megye hangulata az elmúlt napok­ban lecsillapult, Jankovich utasította Vitálist, hogy zászlóaljával induljon a Bácskába. Csány ezen őszintén felháborodott, s utasította Vitálist, hogy azonnal térjen vissza Verőce megyébe. A 8. zászlóalj augusztus 22-én Kiskérről meg is indult, s 23-án visszatért Dárdára. Augusztus végén Vitális is megkapta Batthyány utasítását, hogy vonuljon be Eszékre, ám Jovic — akárcsak a 4. honvédzászlóaljat - a 8. honvédzászlóaljat sem bocsátotta be az erődbe. Szeptember elején Mészáros Lázár hadügyminiszter Verbászra rendelte az alakulatot, amely ettől kezdve a délvidéki táborban szolgált. 61 A védvonalra nem nagyon jutott az augusztus végén szervezni kezdett ön­kéntes mozgó nemzetőri alakulatokból sem. Csupán Székesfehérvár város önkéntesei képeztek kivételt. A város augusztus 18-án határozott az önkén­tes mozgó nemzetőrök kiállításáról. A csapat augusztus 30-án indult el Szé­kesfehérvárról, s szeptember 8-án ért Nagykanizsára. Létszáma 220-250 fő körül mozgott, s Kosztolányi Móric őrnagy már a visszavonulás során, szep­tember 24-én osztotta be a dunántúli önkéntes mozgó nemzetőrség 1. zászló­62 aljába 4. századként. AZ ELVEZÉNYLÉSEK Szemere július 3-án utasította Csány, hogy a parasztmozgalmak lecsilla­pítására hat század sorkatonát küldjön Verőce megyébe. 63 Csány július 5~én jelentette, hogy oda rendelte a Zanini és a Gyulai-gyalogezred századait. 64 Ottinger vezérőrnagy július 6-án utasította a 16. (Zanini) gyalogezred 1. zászlóalja 1. osztályát, hogy folytassa menetét Eszékre, ahol is további pa­rancsig maradni fog. 65 Az utasítást július 8-án megismételte azzal, hogy Eszékre érve, Verőce megye másodalispánjától, Szallopek Lajostól tudako­61 Urbán, 1973. 322-323. 62 Vidos Géza: Székesfehérvár nemzetőrei az 1848-49. évi szabadságharcban. Magyar Katonai Szemle, 1943/IV. k. 168-169., V. Waldapfel Eszter: A forradalom és szabadságharc levelestára. Bp., 1950.1.403-406., Urbán, 1973. 191., 219., Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848-1849. (In:) Farkas Gábor szerk.: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. Székesfehérvár, 1978.63., 93., Er­dős Ferenc: Székesfehérvár a forradalom és szabadságharc városa 1848-1849. Székesfehérvár, é. n. 27-28., Csány-ir. Magánlev. L/156., 170., KLI 263., 367. 63 MÓL Csány-ir. Min. lev. BM No. 10. 64 MOLBME 1848:520. 65 No. 41. KA AFA Karton 1908. SI. GK. 1848-7-6lb. Az osztály teljes létszáma 413, szolgálatképes legénysé­gének összege 283 fő volt. uo. 1848-7-6la.

Next

/
Thumbnails
Contents