Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 88

soktól való mentességét, és annak ellenére, hogy a per során keletkezett káptalani iratok csak „szabados"-ságról beszélnek, a Congregatio Generalis az okmányával „nemes"-séget igazol. (BM Levéltár IV. 1. Protocolla Congregationum 1763. 65.) A történeti háttér rövid összefoglalása Mátyás 1492-ben bekövetkezett halála után az országgyűlés Beatrix özvegy királyné óhajának megfelelően Jagelló II. Ulászlót választotta királlyá annak ellenére, hogy előtte - még Mátyás életében - az országbárók megesküdtek, hogy Mátyásnak egy Borbála nevű boroszlói polgárlánytól származó fiát -, Corvin Jánost választják meg, akit összeházasít Habsburg Miksa római király lányával átadva neki Bécset és a cseh tartományokat is. Linzben kívánt találkozni Miksával, és útban Linz felé 1492. április 6-án Bécsben meghalt. Ezt követően az Ulászló párt és a János párt között fegyveres harc robbant ki, amely majd Ulászló párt teljes győzelmével végződött. Mivel az Ulászló elleni párt főerőssége a délvidéki Újlaki Lőrinc és vránai (aurániai) perjel, Boriszláv Bertalan volt, a harc jelentős mértékben a Dél-Dunántúlon, illetve a Dráván túli területen folyt. Ennek során 1495-ben Ulászló Pécsre gyűlést hívott egybe, ahol formailag kibékült Újlakival, de a vránai perjelt elfogatta. A városból menekülni akarók miatt valamennyi kaput a siklósit, a szigetit, a budait és az északi ún. Vaskaput lezáratta. A rend helyreállítása után -, 1495 április 6-án hét forinttal biztosította azt a népünnepélyt, amelyen a katonaság is részt vett. II. Ulászló pécsi tartózkodását arra is felhasználta, hogy a locus credibilisként működő székeskáptalan egyes okmányait - valamilyen okból - pecsétjével és jóváhagyó aláírásával lássa el. így keletkezett a pécsi székeskáptalannak 1466. április 13-án kelt okiratát 1486. április 12-én átírt, és a bogdásai Nemes nevezetű család jobbágyi szolgáltatásoktól való mentességét engedélyező okiratnak 1495. március 19-ével történő királyi megerősítése. (Ugyanekkor újabb népünnepély is lehetett Pécsett, mert Békefi Rémig „A pécsi egyetem" c. műve 49. oldalán írtak szerint március 2-án a pécsi schola maior diákjai 3 forintot kaptak „recordálásért", vagyis lakomán való éneklésért a királytól.) Bogdása környékének a török utáni berendezkedés új földesura Szily Ádám az 1740-es években több éves vitatkozás után pert indít a bogdásai Nemes család ellen, mivel azok az ő birtokán fekvő ingatlanaik után semmiféle jobbágyi szolgáltatást nem hajlandók teljesíteni. A per során sok tanút hallgatnak ki, és a hiányosan megmaradt periratokból megállapíthatóan az a Nemes család győzelmével végződött. A per során a pécsi székeskáptalan 1748. november 6-án - valószínűleg a család kérésére - magyar nyelvű igazolást ad ki, melyben bizonyítja, hogy a „Nemes Baranya Vármegyében lévő S. Bogdása nevű Helységünkben lakó Nemes nevezetű jobbágyainkat „...szabaddá tesszük...". Ez az irat azonban leszögezi, hogy az engedmény a Nemes családnak csak azokra a tagjaira vonatkozik, akik „elhagyván a