Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 89

hitetlen tévelygést, az egy Igaz Római Catholica Hitet felvették". Időközben - a török uralom alatt ugyanis ez a táj (Ormányság) a Nemes család által építtetett templommal együtt a kálvini reformáció erőssége lett. (A romos templom majd 1746-ban került újra katolikus kézre és azt a pécsi káptalan hozatta rendbe.) A további fejlemény, hogy a „generalis nobilium investigatio" eredményeképp, de feltételezhetően az 1759-ben ifjabb Nemes István kérelmére elrendelt eljárásban a Baranya vármegyei Congregatio Generalis 1764. május 8-án tartott ülésében 141. szám alatt megállapítja, hogy a jobbágyi szolgáltatásoktól való mentesség, mint nemesség a bogdásai Nemes család minden tagjára és minden birtokára minden feltétel nélkül érvényes. Május 9-én 148. szám alatt pedig a bogdásai Nemes család nemességét megállapítva az előírásoknak megfelelően kihirdeti. A meglevő iratok alapján nem állapítható meg, hogy a bogdásai Nemes nevezetű család a Baranya vármegyei kihirdetés alapján az 1848-ig fennálló rendi rendszerben „országos nemes"-nek volt-e tekinthető. Maga a nemesség, mint rendi jogállás a rendi monarchia kialakulásával jelenik meg és általában a király általi nemesítéssel történt. Ennek pedig a két legfontosabb formája volt a donatio, jószág adományozással, a másik - főleg Zsigmond óta címeres levéllel armalissal történő nemesítés. Az ún. nemesi előnév - praedicatum - kezdetben csak megkülönböztető megjelölés, később szintén királyi adományozás lesz. Ezek voltak az ún. „országos nemesek". Nem tartoztak az országos nemesek sorába az ún. „helyi nemesek". Ilyenek voltak többek között az „egyházi nemesek" praedialisták, valamint minden irat nélkül köztudottan nemesnek tekintett, esetleg nemesi életformában élő személyek, családok. A mi esetünkben is a praedialisnak tekinthető család nemesség igazolásáról van szó, noha a korabeli jogrend szerint a káptalanok nem rendelkeztek praedialistákkal. Csak egyes püspököknek, illetve a szentmártonhegyi pannonhalmi - főapátnak voltak eredetileg praedialistái. Jelen esetben tehát olyan nemesség megállapítását láthatjuk, amely mögött sem donatio, sem armalis nincs, és a „bogdásai" jelző sem királyi adományként - praedicatumként -, hanem egyszerűen a hovatartozás jelzőjeként szerepel. Hogy ez a család már a 15. században donatio és armalis nélkül is jómódú nemes lehetett (homo possessionatus), az a templomépítés tényén kívül a „Nemes" családnév miatt is vélelmezhető. Vagyis a király által jóváhagyott káptalani mentesség egy ténylegesen fennálló és köztudott állapot jogi rendezése, amelyet azonban a káptalan a későbbiek során a Baranya vármegyei Congregatio Generalis által el nem fogadottan feltételhez kötött. Források: BML Különlegességek gyűjteménye XX. 2. szám; Koller Joseph': História Episcopatus Quinqueecclesiensis IV. köt. 468-473.; BML IV. l./a. Protocollum congregationis generális 1763-65 kötet; Uo. A bogdásai Nemes család nemességmegállapítása és birtokosztozkodás iránti periratai.