Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 309

és osztrák levéltári anyag kiválogatásánál, szétosztásánál. Thallóczyt a Bal­kán ismerete, nyelvtudása szinte predesztinálta erre. Paulernek is kedvére való lenne a dolog, örömmel venné a Bécsben heverő magyar levéltári anyagnak birtokbavételét, az Országos Levéltárba helyezését. Az OL-ba járó neves kutató-történészek között Kállay mellett báró Ke­mény Gábor magyar kereskedelemügyi miniszter is rendszeresen kutatott. 1895-ben a Századok közli a hírt: Thallóczy három társával Rómába kapott ösztöndíjat. 1896. január elején Thallóczy már Rómából írja búcsúlevelét második főnökének, Szilágyi Sándornak, és a társulattól távozó Thaly Kál­mánnak is. Megnyugtatólag írja: a Századok szerkesztésében a távolból is részt vesz. Thallóczy 29 éves korában kerül fel Bécsbe, Kállay minisztériuma levél­tárának igazgatójává nevezi ki. Az ifjú bár sajnálja otthagyni a vári milliőt, sikereinek, baráti társaságának helyét, ugyanakkor örül annak, hogy nem kell tovább cikkek közléséért kérlelni az újságokat, és folytonos szabadság hosszabbítási kérelmeivel Pa­ulert zavarni. Bécsben - Kállay mellett dolgozva - Thallóczy közel került elsősorban a közös miniszterekhez, de a királyhoz is. Aki többször is magához kérette, beszélgetett vele, tanácsait kérte. Ezekről az alkalmakról Thallóczy naplójá­ban részleteséén beszámol. Az ifjú levéltárigazgatónak Bécsben egymást követő főnökei Bilinszky, Burján, Koerber elhalmozzák előléptetésekkel, kitüntetésekkel, Bilinszkytől kapja a legnagyobb elismerést, aki a III. fizetési osztályba sorolta, azaz rangban a miniszter után következő kegyelmes úr címet és fizetést kapta. A fiatalembert sok, szerteágazó ismerete, gazdag nyelvtudása szinte kény­szerítette idegen országokba való utazgatásokra. E tulajdonságai miatt vá­lasztja Kállay Bosznia-Hercegovina kormányzásánál munkatársának. Már fiatal levéltáros kora óta kitűzött célja volt, hogy a külföldön kallódó, megbújó magyar vonatkozású okmányokat, anyagot felkutassa, összegyűjtse, illetve hazahozza. Maga is sokszor áldoz erre a célra, okmánymásolókat, okmányokat keres, olykor ő maga fizet a másolóknak a megkapott iratokért, vagy tárgyal a magyar anyagok hazakerüléséről. 2 Bécsbe érkezése után hozzáfog összgyűjteni a levéltári anyagok kiválasz­tására alkalmas embereket. Közben el kell búcsúznia Kállaytól, aki 1903. júniusában meghal. Nem éri meg a Thallóczy által beígért Bosznia történetet. Bár Thallóczy kuta­tásai egyre több részét világítják meg a Balkán népei történetének. A kötetekbe gyűjtött okmányokat a balkáni nyelveket beszélő barátai fordítják 2 Naplóiban sokat foglalkozott ezzel a témával ld. OL, OSzK vonatkozó helyeit. 3 Magyarország melléktartományainak oklevéltára I— III. kötet. A fordításban, szerkesztésben részt vettek: Horváth Sándor, Jirecek Antal, Jelcich Jozep, Karácson Imre, Krcmarik János, Szegfű Gyula, Sufflay Milán, stb. Jeligével kiadott köteteit Deli névvel jelzi Gyepűn innen, gyepűn túl 1896., útibeszámolóit a Tudákos leveleket Károlyi Árpád jó barátjának címezi, 1912., 19 Î4., két kötetben adja ki.

Next

/
Thumbnails
Contents