Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 310

(Magyarország melléktartományainak okmánytára I—

III. címmel jelentek meg).

3 A bécsi Tereziánumban, a Konzuli Akadémián tanítva diákjai közül a Balkánra kerülő konzuljelöltekkel, konzulokkal állandóan tartja a kapcsolatot, leveleket vált velük. Egyébként Bécsben, nemcsak Kállay életében, de azután is kapcsolatban áll a közös miniszterekkel. Igen szívesen foglalkozik az albánok viszonyaival. Egyszer azt írja naplójában: az albánok vad, de szabad nép, amellyel foglalkozni kellene, s neki ehhez kedve lenne. (Szokásától eltérően megpróbál beleavatkozni az albán nép életébe.) Thallóczy a Balkán országainak nemcsak múltját ismeri meg jól, de az akkor élő politikai vezéregyéniségeket is. A velük való beszélgetésekről mindig jegyzeteket készít. Állandó kapcsolatot tart fenn a mindenkori közös külügyminiszterekkel, így elsősorban Berchtolddal, akivel igen sokat tárgyal. A londoni külügyminiszteri értekezlet után (1912) a nagyhatalmak beleegyezésével a Monarchia kapja meg a feladatot: keressen Albánia részére fejedelmet. Hosszú keresés után így kerül sor Wied Vilmos német herceg albániai megbízatására. A londoni konferencián történtekről Ippen Theodor konzul tájékoztatja Thallóczyt. Ezután az Albániába tartó Wied herceget Berchtold, a Monarchia külügyminisztere Bécsben megállítja, hogy ott Thallóczy megismertesse az albániai viszonyokkal. Albániába Wied - Thallóczy közbeléptével - Buchberger konzult, mint magántitkárt viszi magával; aki Wied háromszáz egynéhány napos albániai fejedelemsége idején végig mellette marad. Buchberger később leírja tapasztalatait s a történteket. Ezt ki is adják. Wied uralmának az Essád pasa által vezetett albán ellenállás vet véget, vagyis az I. világháború előtt Albánia függetlenségének kimondása nem sikerül.

4 1916-ban megírja az Albánia berendezkedéséről szóló részletes munkatervét, mely németül és franciául is megjelent, Das Problem der Einrichtung Albaniens címmel (München, Leibzig 1916.) az Iiiirische-Albanische Forshung kötetben. Az akkor élő balkáni tisztviselőkkel, elsősorban BoszniaHercegovina területén dolgozókkal, s az ott élő politikusokkal állt közvetlenebb, sokszor baráti kapcsolatban. Albániai folyóiratában is helyt adott írásainak, cikkeiknek. Thallóczynak traungassei lakásában komoly munka folyt. Olykor pihenőt is iktattak be. Baráti körének művésztagjai is voltak, pl. Kresz Géza hegedűművész, volt zongoristája, operaénekesnője is, volt költője is, az egyébként éremtörténettel foglalkozó tudós Réti László (Lőwi Árpád). Az őt útjaira elkísérő festőművész, Révész Imre, a rajzoló Túry Gyula, Edvi Illés Aladár festők, és fotósai is voltak. Thallóczy furcsaságai közé sorolhatjuk azt is, hogy reggel korán kelt, s 4 Essád pasa (1863-1920) Wied fejedelem jelöléséhez először hozzájárul, majd Nikitához, Montenegró fejedelméhez pártol.