Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 300

tárgyú előadásokat, illetőleg hirdetett meg ilyen témájú gyakorlatokat a hallgatóságnak, például a jogforrások történetéről, a hiteleshelyek szerepéről régi jogéletünkben, a középkori családtörténet köréből, a vármegyei intézmény fejlődéséről, a középkori államról, Werbőczyről és a Hármaskönyvről. Alkalmanként az egyetemes történet keretében a germán alkotmány és a hűbériség témaköréből adott elő fejezeteket. Geneológiai kutatásaival kapcsolatban kezdett a magyar feudális magánjog részletesebb vizsgálatába, mellyel kapcsolatban több cikke, tanulmánya jelent meg, nemcsak magyar, hanem francia nyelven is. (A jelentősebbek az alábbi témákban: litterae revisionales aetatis - időlátott levelek, az életkor szerepe középkori jogunkban; végrendeleti jogunk fejlődése; fiúsítás; leánynegyed - több polemikus dolgozat született ennek keretében a Kelemen László szegedi magántanárral folytatott tudományos vitában; a vásárolt fekvőjőszág természete; a prediálisok ill. az agilisek jogállása.) Helytörténészként - roppant kiterjedésű levéltári anyagra támaszkodva a Zala megye története a középkorban c. monográfiájával a jogtörténészek számára is máig alapvető jelentőségű művet alkotott, mivel e munkájával is igyekezett a helyi kereteket kitágítva, több megye fejlődését összehasonlítva, széles alapokra helyezett megyetörténetet írni, igazolva, hogy a „helyi-regionális-országos történeti kutatások egymásra épülve, kölcsönösen gazdagítják egymást".

1 Neki köszönhető a nemesi vármegye kialakulásáról és életéről alkotott képünk, amiről külön dolgozatokban is értekezett. Holub fenti monográfiájának csak az első része, a megyei és egyházi közigazgatás története jelenhetett meg nyomtatásban. A tervezett további kötetek - Zala megye története a török idők alatt (település-, birtok- és gazdaságtörténettel foglalkozó rész), a Zala megye 18-19. századi történetét feldolgozó kötetek a jelentős szerepet játszó családok, illetve a községek történetéről - közül csak ez utóbbi az elsőnél jóval nagyobb terjedelmű rész készült el, ám soha meg nem jelent, a kézirat viszont megtalálható a Zala Megyei Levéltárban. Visszatérve az első kötetre, mely önmagában is kerek egész, az 1929-ben hosszú, kb. 20 éves munkát és ennél jóval hosszabb tervezgetést, előkészítést követően látott nyomtatásban napvilágot. Egy megyei monográfia elkészítésének gondolata már 1864-ben a Dunántúli Történetkedvelők Csoportjában is felmerült, ekkor azonban még tágabb keretek között: szóba került minden dunántúli megye történetének elkészítése, köztük Zaláé is. Néhány évre rá Barcza Sándor Zala megye alispánja vetette fel ismét a gondolatot, azzal a javaslattal lépvén a megye közönsége elé, hogy írjanak ki pályázatot Zala megye történetének megírására. Innen indult ki tehát a munka, mely sokáig nem hozott kézzelfogható eredményt, mígnem 1909-ben a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának levéltári osztályán gyakornokként működő, akkor még meglehetősen fiatal Holub Józsefet bízták meg vele. A feladat hatalmas: 5 év alatt kellene a három vaskos kötetre rúgó anyaggal elkészülni, mely felölelte volna a megye történetéből, a kezdetektől egészen a 19. század 1 Kajtár: 1990. 102.